2019. november 13., Szilvia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A csatornázott települések száma és az ivóvízhálózat hossza is nőtt

Nőtt az ivóvízhálózat hossza tavaly, a települések kétharmada csatornázott, és csaknem teljesen megtisztítják a közcsatornán elvezetett szennyvizeket – derül ki a települések infrastrukturális ellátottságát bemutató kiadványból, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.

Az összeállítás szerint a magyarországi települések a közműves ivóvízellátás terén nemzetközi összehasonlításban is jó mutatókkal rendelkeznek, 2007 óta minden hazai településen elérhető a közüzemi vezetékes vízszolgáltatás. Az ellátott lakások országos aránya 2007 végén 94,7, 2018 végén 95,3 százalék volt.

Tavaly az ivóvízvezeték-hálózat 248 kilométerrel, a bekapcsolt lakások száma pedig mintegy 18 ezerrel nőtt.

2007 óta a hazai települések mindegyikében elérhető a közüzemi vezetékes vízszolgáltatás Fotó: Pixabay

A kiadvány szerint a települések több mint kétharmada csatornázott: a legalább 100 méter hosszú szennyvízelvezető hálózattal rendelkező települések száma a 2000. évi 854-ről 2018-ban mintegy 2,5-szeresére, 2101-re emelkedett, ami 2010-hez képest (1741 település) mintegy 21 százalékos növekedést jelent.

1054 községben hiányzik a csatornahálózat, többnyire olyan területeken, ahol nem megoldható a gazdaságos üzemeltetése, ezért egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása jelenthet megoldást.

A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 2017 és 2018 között mintegy 37 ezerrel 3 millió 654 ezerre (82 százalékos arány) nőtt, tovább csökkentve a vízhálózatba bekötött lakások számához viszonyított lemaradást.

A közműves csatornázással rendelkező lakások aránya 2018 végén is Bács-Kiskun, Tolna, Békés, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt a legalacsonyabb (73 százalék alatti).   

A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljes egészében tisztításra került a KSH kiadványa szerint.

Tavaly a közüzemi szennyvízvezetékeken összegyűjtött szennyvizeknek országosan már csak 1,9 százaléka (10,9 millió köbméter), míg 2000-ben 9,7 százaléka (51,3 millió köbméter), 2017-ben 2,7 százaléka (14,8 millió köbméter) került kezelés nélkül, tisztítatlanul a befogadókba, főként a felszíni vizekbe.

Neked ajánljuk
Áder János: A továbbiakban nem vehetjük természetesnek, hogy van vizünk Áder János: A továbbiakban nem vehetjük természetesnek, hogy van vizünk Kenyérfogyasztás Magyarországon 2002 és 2017 között Színpompás konfetti környezetkárosítás nélkül Még napokig nem tudják megfékezni a bozóttüzeket Ausztráliában
Tovább a forrásra: profitline.hu
Vissza
Hírfolyam