2020. június 3., Klotild
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímaváltozás és az ember hatása a Kárpátok hegyi tavaira

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága. A szakemberek arra is keresték a választ, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

A kutatócsoport számos helyszínen dolgozott már, legutóbb a Kárpátok hegyi tavaiból hoztak mintákat, melyeknek a vizsgálata és értékelése befejeződött, erről korábban az ELTE oldala alapján mi is beszámoltunk. A részletes összegzés megjelenése az év második felében várható.

Az iszap egyfajta időkapszula,
amely a rétegeiben sok-sok információt rejt.

„A Kárpátokban található tavak többsége az utolsó jégkorszak vége felé alakult ki. Ez körülbelül 15 ezer évre tehető. Lenyomatát adják annak, hogy milyen klíma, milyen élővilág volt a múltban” – mondta Szabó Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának kutatója az M1 Kék bolygó című műsorában.

Szakértő kezek alatt – egyebek mellett – az úgynevezett biológiai fosszíliák mesélnek minderről.

„A fajmeghatározás sokat elárul a területet ért különféle hatásokról: elsősorban az emberi hatást tudjuk kimutatni, illetve alkalmas a klímaváltozás kimutatására is, tehát a mostani hőmérséklet-emelkedést is be tudjuk mutatni. Ez annyit jelent, például a Bilea-tó példáján, amivel jelenleg foglalkozunk, hogy az elmúlt száz évben, nagyjából 1920-tól jellemzők egyfajta faunaváltások az üledékben” – ismertette a kutató.

Mint kiderült, a kutatók kezdetben azt gondolták, hogy mindez döntően az emberi hatás miatt alakult így, azonban összevetve a hőmérsékleti adatokkal, illetve a kutatás egyéb adataival, rájöttek, hogy a klímaváltozás is ludas, tehát a kettő együtt van jelen.

Pál Ilona tudományos munkatárs polleneket és úgynevezett mikropernyéket is vizsgál az üledékekben. „Egy üledékrétegben, ha nagyobb mennyiségű szenesedett mikrorészecskét találunk, és ez egybevág mondjuk az árvaszúnyogok megjelenésével, olyanokéval, amelyek melegebb periódust jeleznek, számunkra ez köthető mind klimatikus változásokhoz, mind pedig antropogén hatáshoz is, de nyilván több tényezőt kell megvizsgálni” – mondta.

Gyors felmelegedés

„Azt tapasztaljuk, hogy a Kárpátok térségében ötven-hatvan év leforgása alatt majdnem három Celsius-fokot emelkedett a júliusi középhőmérséklet. És ha megnézzük az utolsó harminc évet, annak az üteme gyorsabb” – magyarázta Magyari Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője.

A Kárpátok hegyi tavai segítenek a klímaváltozás megértésében Fotó: Wikimedia

Eltűnnek a kristálytiszta vizek 

Buckó Krisztina, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa és az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa  kovaalgaminták alapján az ökoszisztéma változását vizsgálja.

„Asterionella formosa az a diatóma, vagy az a kovaalga, amely nagyon egyértelmű jelzést adott a világnak, hogy nagy bajok vannak. Most azt gondoljuk, hogy ez a mezőgazdaság és a nitrogénterhelés hatására volt egyeduralkodó sok-sok vízben. Az utóbbi egy-két évtizedben még apróbb, még kisebb kovaalgák és diatómák lesznek uralkodók a vízben, ez a discostella csoport, klímafüggő az előretörése. Ezek a discostella fajok a nyílt vízben a planktonban élnek, tehát amikor odamegyünk egy tóhoz, és azt mondjuk, hogy kristálytiszta, gyönyörű szép, egy idő után azt tapasztaljuk, hogy zöldül” – mondta a kutató.

A biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj kihalásához vezet.

Neked ajánljuk
A tenger mélyén rejtőzik a világ leghalálosabb tava 1965 óta nem volt ilyen alacsony a Fertő tó vízállása Lengyel vezetéssel folytatódik a Kárpátok klímavédelme Ahol hangosbeszélőn szól az erdő a vándorokhoz A Tejút Spanyolország fölött (képgaléria)
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam