2020. június 7., Róbert
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ma már nincs mit mérnie a kiskunsági vízmércének

A globális felmelegedés egyik legszörnyűbb következménye a vízhiány. A helyzet súlyosságáról mesél az a kiskunsági vízmérce is, amely néhány évtizeddel ezelőtt még vízben állt, de ma már árván porosodik.

A Kiskunsági Nemzeti Park egyik rétjén egy elárvult vízmérce árulkodik arról, hogy itt egykor még többméteres víz hömpölygött. Néhány évtizede a Kondor-tó még halászoknak és pákászoknak biztosított megélhetést.

A térségben rövid idő alatt hat métert csökkent a talajvíz, ezért a meder ma már száraz, a homokhátságon pedig a faültetés sem feltétlenül segít.

„Számos kutatás bizonyítja azt, hogy a faültetvényeknek többletpárologtató hatásuk van, ami szintén hozzájárul a talajvízszint csökkenéséhez, és ezáltal a szárazodáshoz" – mondta a Euronewsnak Bakró-Nagy Zsolt, a nemzeti park természetmegőrzési osztályának vezetője.

A klímaváltozás komoly kihívás elé állítja a térség növényeit és állatait, az enyhébb telek miatt sok kétéltű állat elpusztul, mert túl korán ébred fel a hibernációból.

Az esetleges áradások miatt a Kondor-tóhoz még egy leeresztő zsilipet is építettek, de ezt már sosem kellett használni. A klímaváltozásnak pedig sokkal kevésbé látványos jelei is vannak, mint egy tó kiszáradása. A térség egyik jellemző élőhelye, a buckaközi lápvidék szinte teljesen eltűnt, az élővilágával együtt.

Forrás: euronews (magyarul)/Youtube 
Neked ajánljuk
A gleccserolvadás miatt emberek százmillióit veszélyeztetheti a vízhiány Kétszáz éve nem volt ekkora szárazság Belgiumban Válasz az afrikai túlnépesedésre: növénytermesztés a sivatagban (videóval) Fordító önkéntesek segítik a koraszülött-ellátást járványhelyzetben Különleges kétfejű kígyót találtak Indiában (videókkal)
Tovább a forrásra: euronews.com
Vissza
Hírfolyam