Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 8., Dénes
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Már 169 ország védi a vizesélőhelyeket

A vízimadarak és élőhelyeik védelmében az iráni Ramsar városában írt alá 18 ország nemzetközi egyezményt 1971. február 2-án, azóta minden évben ez a nap a vizesélőhelyek világnapja. Ez volt a világon az első olyan nemzetek közötti, globális egyezmény, melynek célja valamilyen természeti érték védelme.

A Ramsari Egyezményt aláíró kormányok a biológiai sokféleség megőrzése érdekében vállaltak felelősséget, írja a Ramsari Egyezmény magyar weboldala. Az egyezmény a kétezres évekre már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Eddig 169 ország írta alá az egyezményt. Magyarország 1979-ben csatlakozott a közösséghez, és jelenleg 29 ramsari területtel rendelkezik.

Az egyezmény legfontosabb célja a vizesélőhelyek megőrzése, fenntartható hasznosításuk, az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizesélőhelyek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozzák meg, hogy ökológiai jellegét ne károsítsák.

Az aláíró államok felé az első és legfontosabb követelmény, hogy legalább egy vizesélőhelyet jelöljenek a Ramsari Jegyzékbe. Jelenleg több mint 2180 vizesélőhely szerepel a listán, melyek kiterjedése meghaladja a 208 millió hektárt.

Az egyezmény tagországai vállalják azt is, hogy vizesélőhelyeik védelmét beillesztik földhasználati és regionális tervezési folyamataikba. Természetvédelmi területeket hoznak létre a vízimadárfajok életfeltételeinek javítása érdekében. Továbbá kutatásokat folytatnak ezen a területen, és a határokon átnyúló élőhelyek kezelésében, védelmében az országok konzultálnak és együttműködnek.

Mi számít vizes élőhelynek, mi kerülhet be a Ramsari Jegyzékbe? Az alapítók igen tág határok között fogalmazták meg a vizesélőhelyek leírását, így még a kisebb államok is csatlakozhattak az egyezményhez. Monacónak például egyetlen, tízhektáros vizesélőhelye van, és az erősen beépített Luxemburg is büszkélkedhet egy 300 hektáros vizesélőhellyel.

Fotó: Pixabay

Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak.

Nemzetközi szinten a vizesélőhelyeknek öt nagy csoportját különítik el: tengeri, deltákhoz kapcsolódó, tavi, folyó menti és mocsári. Ezeken kívül van még az ember által létrehozott élőhely, mint például a kagyló vagy garnélarák-nevelő tavak és tengerparti területek (akvakultúrák), mezőgazdasági tavak, öntözött mezőgazdasági területek, sólepárlók, víztározók, bányatavak, szennyvízülepítő tavak és csatornák.

Minden évben február 2-án a természet olyan kincséről emlékezünk meg, amelynek megőrzése nemcsak az országok, hanem az egész bolygónk érdeke. Ez a jeles nap alkalom arra, hogy nekünk, átlagembereknek is eszünkbe jusson, mi a teendők e természeti értékek megőrzésében.

Ramsari területek Magyarországon

Az országban 29 ramsari terület van: Velence és Dinnyés, Kardoskúti Fehér-tó, Mártély, Felső-kiskunsági szikes tavak, Pusztaszer, Hortobágy, Kis-Balaton, Tatai-tavak, Fertő tó, Balaton, Bodrogzug, Ócsai-turjános, Pacsmagi-halastavak, Rétszilasi-halastavak, Biharugrai-halastavak, Gemenc, Béda-Karapancsa, Izsáki Kolon-tó, Baradla, Ipoly-völgy, Felső-Tisza, Csongrád-bokrosi Sós-tó, Nyirkai-Hany, Rába-völgy, Felső-kiskunsági szikes puszták, Borsodi-Mezőség, Montág-puszta, dél-balatoni berkek és halastavak.

Neked ajánljuk
A tudomány válaszai az emberiség vízproblémájára Árvízkatasztrófa Irakban A magyar vizekben is egyre több a mikroműanyag Így készíts a természet színeiben pompázó tojásokat Az alkalmazkodás új útjain
Tovább a forrásra: sokszinuvidek.24.hu
Vissza
Hírfolyam