Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 3., Buda, Richárd
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miért érdemes kísérletezni a mesterséges havazással?

Az időjárás-módosítás nem új keletű gyakorlat, de vajon mennyire hatékony ez a módszer? Korábbi mérések ellentmondásos eredményeket adtak, ezért átfogó vizsgálatba fogtak amerikai kutatók.

A Coloradói Egyetem kutatói különböző intézménnyel együttműködésben végeztek kísérleteket, Katja Friedrich légkörkutató vezetésével, 2017 januárjában, Idaho állam nyugati részén, egy kis hegyvidéki területen hulló havazást vizsgáltak meg. A havazást az ezüst-jodiddal kezelt felhők adták, és a SNOWIE nevű projekt kísérletei keretében hozták létre, összesen három nap állt a kutatók rendelkezésére ahhoz, hogy a folyamatot az első pillanattól az utolsóig követni tudják.

Az ezüst-jodidot repülőgépről permetezték a felhőzetbe, de hasonlóan hatékony az is, ha a felszínről „ágyúk” segítségével juttatják fel, ahogy azt a jégkárelhárítás során is teszik a legtöbb esetben. A repülőgép ezúttal viszont arra adott lehetőséget, hogy azokat a felhőket szórják be a csapadékképző vegyülettel, amelyek az aktuális körülmények, például szélirány és szélsebesség szempontjából optimális helyen voltak.

„Az ezüst-jodid felhőzetbe juttatásától kezdődően figyelni tudtuk a csapadék képződését és a felszínre végül lehulló havazást is” – magyarázta Friedrich. Mint kiderült, a három napon át tartó kísérlet során

nagyjából 700 ezer köbméter víznek megfelelő hó hullott a mesterséges csapadékképzésnek köszönhetően.

Fotó: University of Colorado

A mesterséges csapadék kialakulását időjárási radar segítségével követték, amint a felhőbe juttatták az ezüst-jodidot, az mérni kezdte a csapadék kialakuló szemcséit, és követte az így megszülető hófelhő pontos mozgását. Ennek köszönhetően a mesterséges havazást biztosan meg tudták különböztetni a természetes úton születő hófelhők csapadékától, ebben különbözött a mostani kutatás a korábbi mérésektől.

A mérőhelyek felett áthaladó, így létrehozott csapadéksáv jól elkülöníthető csendes havazást adott. Óránként 0,4-1,2 mm csapadék (hó esetében ez annak olvadása után maradó vízként értendő) hullott kizárólagosan a mesterségesen létrejött havazásnak köszönhetően. A módszerről és a kapott eredményekről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS számolt be.

A szakembereknek még meg kell találniuk a választ arra, hogy mennyiben befolyásolja a csapadék képződését az, hogy milyen típusú felhőbe és milyen körülmények közepette juttatják be az ezüst-jodidot. 

A téli csapadék felhalmozása nagy segítséget nyújt az USA azon államai számára, ahol a lakosság ivóvizét a hegyekből eredő folyók biztosítják. A klímaváltozás miatt csökkenő téli csapadék mesterséges pótlása lehetőséget nyújthat arra, hogy a növekvő ivóvízigényt ki lehessen majd elégíteni az aszályos időszakok során is. 

Neked ajánljuk
3,2 milliárd évvel ezelőtt: vízi világ lehetett a bolygónk A világ legészakibb városának sorsa a hőmérséklettől függ Rio de Janeiro: emberéleteket követeltek az áradások Újabb érdekességek derültek ki a marsi vízről Az illegális szemetelőket nem fékezi meg a járvány
Tovább a forrásra: ng.hu
Vissza
Hírfolyam