2020. szeptember 26., Jusztina, Pál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megesszük, amit megfőztünk?

A tengeri állatok körében használt antibiotikumok azokat is veszélyeztetik, akik elfogyasztják őket, vagyis minket, embereket is – derült ki egy új kutatásból, amelyben a globális felmelegedés és a tengeri élőlények antibiotikummal szembeni ellenállóságának összefüggéseit vizsgálták.

Az akvakultúra, vagyis a tengeri és édesvízi növények és állatok kontrollált körülmények közötti tenyésztése az egyik leggyorsabban növekvő élelmiszeripari ágazat.

A módszer az 1970-es évektől terjedt el, és ma már ez szolgáltatja az emberek által elfogyasztott tengeri állatok felét.

Az akvakultúrás állattenyésztésben nagy problémát okoznak a betegségek, hiszen gyorsan és sok élőlényre átterjednek. Egy holland kutató azonban nemrégiben rájött, hogy bizonyos tengeri élőlények ki tudják szűrni a vízben lévő vírusokat.

Fotó: Wikipedia

Az akvakultúrák fenntartói nemcsak a betegségek kezelésében, hanem a megelőzés során is használják ezeket a szereket, viszont ha nem megfelelőt és nem jó mennyiségben adnak az állatoknak, akkor kialakul az antibiotikumrezisztencia.

Egy francia kutatóintézet tudósai most 40 különböző országból elemezték az akvakultúrában előforduló baktériumokhoz kapcsolódó adatokat.

„Arra jutottunk, hogy a globális felmelegedés miatt jobban szaporodnak a patogenikus baktériumok, amelyek a halfarmokon sok megbetegedésért felelősek” – mondta Rodolphe Gozlan biodiverzitás-egészségügyi szakértő, a kutatás egyik résztvevője a Science Dailynek. Az akvatikus baktériumok ugyanis érzékenyek a hőmérsékletre, a globális felmelegedésből kifolyólag pedig a halfarmokon több állat pusztul el, amely az egyre szélesebb körben alkalmazott antibiotikumhasználattal is összefügg. 

A tengeri állatok körében használt antibiotikumok azokat is veszélyeztetik, akik elfogyasztják őket. Ez az emberekre is igaz.

„Az akvakultúra rezisztens baktériumai a rezisztens gént átterjeszthetik a nem rezisztens baktériumokra, amely így az embereknél is megbetegedést okozhat. Ezeket pedig állatoknál és embereknél is nehéz kezelni” – figyelmeztet Samira Sarter, a kutatásban részt vevő egyik mikrobiológus.  

„Az embereket sújtó fertőző megbetegedések körülbelül 60 százaléka állati eredetű. Ha egy ellenálló baktérium vagy gén átterjed az emberre, és a létező antibiotikumok hatástalanok, akkor az antibiotikum-ellenállóság még több halálesetért lehet majd felelős” – magyarázta a tudós. A kutatók azt javasolják, hogy az antibiotikumokra keressenek más alternatívát, és építsenek ellenállóbb akvakultúra-rendszereket, például az agroökológia segítségével.

Borítókép: Pixabay

Neked ajánljuk
Egyre kevesebb a jég az Északi-sarkkörön 23 év alatt 28 trillió tonna jeget vesztett a bolygónk Így tároljuk a zöldséget és gyümölcsöt, hogy ne vesszenek kárba Kreatív alkotások vécépapír-gurigából Kaliforniában 2035-től csak tisztán elektromos autókat lehetne forgalmazni
Tovább a forrásra: hvg.hu
Vissza
Hírfolyam