Mi lesz a Fertő tóval?
A globális felmelegedés és az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása is hozzájárult ahhoz, hogy a Fertő tó vízszintje 30 centiméterrel az átlagos mérték alatt van. A történelmi mélypontot külső betáplálással stabilizálnák, ám ennek tragikus következményei is lehetnek.
A Hansági-főcsatorna megépítése előtt többször előfordult, hogy kiszáradt Európa legnyugatibb sztyepptava, az utóbbi évtizedekben viszont ez már nem volt jellemző. A klímaváltozás és ehhez kapcsolódóan az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása viszont leapasztotta a tó vízállását – erről itt írtunk korábban.
Jelenleg a tó vízszintje már több mint 30 centiméterrel van az átlagos szint alatt. Emiatt Burgenland tartomány most azon gondolkozik, hogy valamilyen módon vizet kellene vezetni a Fertőbe. A 2000-es évek elején voltak már erre tervek, szóba került a Rába és a Duna is mint tápláló vízfolyás. A Heinrich Dorner tartományi tanácsos által prezentált elképzelések szerint
Burgenland tartomány Magyarországgal tervez kidolgozni egy stratégiát, hogy megmentsék a Fertő tavat és az ahhoz kapcsolódó ökoszisztémát, a mezőgazdaságot és a turizmust.

Konkrétan arról lenne szó, hogy Magyarországról érkezne valamilyen módon plusz víz a mederbe.
De persze ez csak terv. A WWF és a zöldek kritikát fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, szerintük ugyanis beláthatatlan következményei lennének annak, ha mesterségesen, teljesen más összetételű vízzel töltenék fel a tavat.

A Fertő tó ugyanis egy összetett ökoszisztéma, sós tó, a létezéséhez pedig hozzátartozik az is, hogy ingadozó a vízállása. Ha például a Dunából engednének vizet a Fertőbe, az egyrészt felborítaná a sóháztartását, melynek köszönhetően olyan mikroorganizmusok pusztulnának el, amik most biztosítják, hogy ne legyen algás a víz. Másrészt a tó környezetétől teljesen eltérő hordalék is érkezne, mely egy idő után egész egyszerűen feltöltené a medret, a tónak pedig vége lenne.