Egyre tisztább a Balaton vize
A Stanford Egyetem és a NASA vizsgálni kezdték az algavirágzás globális trendjét. A kutatások a legtöbb esetben elkeserítő eredményt mutattak, a Balaton vize azonban több évtizedes javuló tendenciával dicsekedhet.
Hat kontinens 33 országában 71 tavat vizsgáltak a Landsat műholdak adatai alapján. A szakemberek a kutatáshoz 100 négyzetkilométernél nagyobb tavakat választottak úgy, hogy minél jobban különbözzenek a fizikai körülmények, a földrajzi szélesség és az emberi beavatkozás mértéke.
28 év 32 000 nyári felvételét elemezték. Elsősorban az erős infravörös jeleket keresték, mivel a fitoplankton virágzásakor megnő a klorofill koncentrációja, a klorofill a kék és a vörös hullámhosszakat elnyeli, a közeli infravörös sugárzást (és a zöldet) viszont visszaveri. Az intenzív algavirágzás idején tehát az infravörös felvételeken erős infravörös visszaverés látható. A vizsgált időszakban (1984–2012) a nyári maximális algavirágzás a vizsgált 71 tó közül 48-nál (68 százalékkal) növekedett.
Az algavirágzás növekedése negatív hatással van az ivóvízellátásra, a mezőgazdaságra, a halászatra, a turizmusra.
Az Egyesült Államokban évi négymilliárd dollárra becsülik az algavirágzás okozta károkat. Ennek oka a főként bemosott trágyával bekerülő túl sok tápanyag, mivel a foszfor és nitrogén algásodáshoz vezet. Az algásodás az oxigén elvonásával a vízi élőlényekre és az emberre is káros, mérgező hatású lehet.
A kutatók 71 tóból hatnál tapasztaltak javulást az algahelyzetben és a vízminőségben, ezek egyike egyike a Balaton, ahol az illetékesek komoly erőfeszítésének köszönhető a vízbe kerülő szennyező tápanyagok mennyiségének csökkenése. A vízminőség megőrzéséhez továbbá hozzájárul, hogy a vízhőmérséklet nem, vagy csekély mértékben mutat emelkedő tendenciát.
