2021. június 15., Jolán, Vid
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ezért lenne fontos jelentősen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat

A lipcsei UFZ-Helmholtz Környezetkutató Központ tanulmánya szerint a legrosszabb forgatókönyvet figyelembe véve az évszázad végére Közép-Európában az aszályos területek nagysága elérheti a 40 millió hektárt. A szakértők úgy vélik, a tragikus végkimenetelt a szén-dioxid-kibocsátás mielőbbi mérséklésével lehetne elkerülni. 

Rohini Kumar, a tanulmány egyik szerzője a Guardiannek azt mondta, a modelljeik világosan megmutatják, hogy

az aszály szorosan összefügg a szén-dioxid-kibocsátással, és hogy utóbbi jelentős csökkentésével „egészen elhanyagolhatóvá csökkenthető” az extrém aszályok gyakorisága.

Fotó: Shutterstock

A helyzet egyre súlyosabb. Európa a méréseink kezdete óta legpusztítóbb aszályait szenvedte el 2018-ban és 2019-ben. Az 1949-es és az 1950-es évek csak megközelíteni tudták ezt az értéket, de azok is csak harmadakkora területen pusztítottak, mint a tavalyi és a tavalyelőtti szárazság.

A klímakutatók évtizedek óta arra figyelmeztetnek, hogy Közép- és Dél-Európában egyre nagyobb problémát jelent majd az aszály. Érezzük ezt Magyarországon is, idén zsinórban a harmadik éve sújtja jelentős tavaszi aszály a magyar mezőgazdaságot. Igaz, idén a nyár elején az átlagosnál több eső esett, ez azonban a haszonnövényeink megfelelő növekedéséhez szükséges tavaszi csapadékot nem pótolja.

Az utóbbi években folyamatosan emelkedtek itthon az élelmiszerárak, a drágulásuk üteme szinte minden más árucsoportét felülmúlta. Emögött jelentős mértékben az egyre gyakoribbá váló tavaszi aszály áll. 

Neked ajánljuk
Vulkánkitörés: félmillióan maradtak ivóvíz nélkül Gomában Földcsuszamlás és áradások kísérték az erősen csapadékos napokat Egy meggondolatlanul kifúrt kút nemcsak öntözővíz, de szerteágazó problémák forrása is lehet Románia tovább küzd az illegális szemétimport ellen Uniós oltalmat kapott két balatoni hal
Tovább a forrásra: 444.hu
Vissza
Hírfolyam