2020. november 27., Virgil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ezért lenne fontos jelentősen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat

A lipcsei UFZ-Helmholtz Környezetkutató Központ tanulmánya szerint a legrosszabb forgatókönyvet figyelembe véve az évszázad végére Közép-Európában az aszályos területek nagysága elérheti a 40 millió hektárt. A szakértők úgy vélik, a tragikus végkimenetelt a szén-dioxid-kibocsátás mielőbbi mérséklésével lehetne elkerülni. 

Rohini Kumar, a tanulmány egyik szerzője a Guardiannek azt mondta, a modelljeik világosan megmutatják, hogy

az aszály szorosan összefügg a szén-dioxid-kibocsátással, és hogy utóbbi jelentős csökkentésével „egészen elhanyagolhatóvá csökkenthető” az extrém aszályok gyakorisága.

Fotó: Shutterstock

A helyzet egyre súlyosabb. Európa a méréseink kezdete óta legpusztítóbb aszályait szenvedte el 2018-ban és 2019-ben. Az 1949-es és az 1950-es évek csak megközelíteni tudták ezt az értéket, de azok is csak harmadakkora területen pusztítottak, mint a tavalyi és a tavalyelőtti szárazság.

A klímakutatók évtizedek óta arra figyelmeztetnek, hogy Közép- és Dél-Európában egyre nagyobb problémát jelent majd az aszály. Érezzük ezt Magyarországon is, idén zsinórban a harmadik éve sújtja jelentős tavaszi aszály a magyar mezőgazdaságot. Igaz, idén a nyár elején az átlagosnál több eső esett, ez azonban a haszonnövényeink megfelelő növekedéséhez szükséges tavaszi csapadékot nem pótolja.

Az utóbbi években folyamatosan emelkedtek itthon az élelmiszerárak, a drágulásuk üteme szinte minden más árucsoportét felülmúlta. Emögött jelentős mértékben az egyre gyakoribbá váló tavaszi aszály áll. 

Neked ajánljuk
Óriási árvíz tombol Dél-Olaszországban Pusztító áradások tombolnak Közép-Amerikában Víz a sivatagban? Egy új találmánynak köszönhetően ez is lehetséges már A kakaó flavonoidjai fokozhatják az agy oxigénellátását A nap- és a szélenergia lesz 2025-re a világ legnagyobb energiatermelője?
Tovább a forrásra: 444.hu
Vissza
Hírfolyam