2020. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Robbant a metángáz, megnyílt a „pokol kapuja” Oroszországban

A globális felmelegedés egyik következménye, hogy különös dolgok történnek az Északi-sarkkörön túl is. Ezek egyike, hogy immáron 17 helyen „megnyílt a pokol kapuja”.

A Föld felszíne alatt ki tudja, mióta elzárva lévő metángáz felemelkedése és robbanása jókora lyukakat üt Oroszország Északi-sarkkörön túl lévő régiójának felszínébe – derült ki a Moscow Times cikkéből.

A kutatók a globális felmelegedést okolják a történtekért, amely az elmúlt időszakban szokatlanul enyhe időt okoz azon a vidéken is, megváltoztatva a Föld felszínének keménységét.

A pokol egyik kapuja Fotó: Scientific Center of the Arctic in Yamal/Anton Sinitskiy

A legújabb kráter egy 50 méter szeles lyuk, amely a Jamal-félszigeten keletkezett júliusban. Ez már a 17. ilyen természeti jelenség, az elsőt 2014-ben fedezték fel. A Gizmodo tudományos internetes portál keresztelte el a „pokol kapujának” a természet vájta sötét kutakat. Amikor keletkezett, bizonyára nagy zajt keltett, olyan volt, mintha egy előlény tárta volna ki a lyuk száját – jellemezte a jelenséget Jevgenyij Csuvlinin, az egyik legismertebb permafroszttal foglalkozó orosz kutató.

A tudósok szerint a lyukak úgy keletkeznek, hogy permafroszt, azaz a felszín megolvad, ami lehetővé teszi, hogy a mélyben lévő metán a felszín felé törekedjen, majd egy ponton a nyomás növekedésétől felrobbanjon. Úgy kell ezt elképzelni, ahogy egy pezsgősüveg kidurran. A nyomás két ok miatt emelkedhet: vagy azért, mert a mélyben folyékony metángázzá alakul, vagy azért, mert felfelé törekedve további metánkészletekkel gyarapodik.

Lehetséges, hogy a jelenségnek olyan feltételei vannak, amelyek csak Szibériában jellemzőek, ezért nem keletkeznek hasonló kráterek Alaszkában vagy Kanada északi-sarkköri területein. A tudósok azt is elárulták, hogy egy régi lyuk, amely az 1960-as években keletkezett, és korábban százméteres volt, a klímaváltozás miatt egyre jobban tágul.

Neked ajánljuk
23 év alatt 28 trillió tonna jeget vesztett a bolygónk 15 év múlva teljesen eltűnhet az északi-sarki jégtakaró Fiatal erdőkkel nem sokra megyünk Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak Gigantikus tetőkert épül Párizsban
Tovább a forrásra: napi.hu
Vissza
Hírfolyam