2020. október 25., Bianka, Blanka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak

Az üvegházhatású gázok folytatódó kibocsátása miatt az Antarktisz és Grönland jégpáncéljának olvadásával csaknem 40 centiméterrel nőhet meg a világ tengereinek szintje az évszázad végéig – figyelmeztet egy nemrég közzétett nagy nemzetközi tanulmány.

Az óriási jégsapkák annyi vizet tartalmaznak, amennyi 65 méterrel is megemelheti az óceánok vízszintjét, és a kutatókat egyre jobban nyugtalanítja olvadásuk üteme, amely az ENSZ szakértői által felállított forgatókönyvek közül a legrosszabb változat megvalósulása felé mutat.

A kutatók két klímaforgatókönyvet állítottak fel: az egyik szerint az emberiség tovább szennyezi a légkört a jelenlegi szinten, egy másik szerint a karbonkibocsátást 2100-ra drasztikusan visszaszorítják. 

A magas károsanyag-kibocsátási szcenárió esetében a század végére az antarktiszi jég olvadása miatt 30 centiméterrel nő a tengerszint, a grönlandi jég olvadása pedig további 9 centivel emeli a vízszintet.

Egy ilyen tengerszint-emelkedésnek szörnyű hatása lenne világszerte:

pusztító viharok sújtanának le, és az emberek százmillióinak otthont adó part menti régiókat ismétlődő és súlyos áradások fenyegetnék.

Fotó: Shutterstock

Még a károsanyag-kibocsátás mérséklődésének forgatókönyve esetén is mintegy 3 centiméterrel nőne a tengerek szintje a grönlandi olvadás miatt 2100-ig, mivel akkor is további 1 Celsius-fokkal nőne a globális hőmérséklet.

Anders Levermann klímaszakértő, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet (PIK) tudósa szerint „nem annyira meglepő, hogy ha tovább melegítjük a bolygót, több jég olvad el, ha több karbont juttatunk a légkörbe, több jég olvad el Grönlandon és az Antarktiszon”. Mint fogalmazott,

rajtunk múlik, milyen gyorsan engedjük emelkedni a tengerszintet.

A 20. és a 21. század fordulójáig Nyugat-Antarktisz és Grönland jégtakarói általában annyi jégtömeget halmoztak fel, amennyi elolvadt. Más szóval a friss havazás kompenzálta a jégveszteséget. De az elmúlt két évtizedben a globális felmelegedés felbillentette ezt az egyensúlyt. Tavaly 532 milliárd tonna, rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon. Ez az olvadás 40 százalékban járult hozzá 2019-ben a tengerszint emelkedéséhez. Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavalyi jelentésében azt jósolta, hogy 2100-ig a grönlandi jégolvadás 8-27 centiméterrel emelheti a tengerek szintjét. Becslésük szerint az antarktiszi olvadás további 3-28 centiméterrel növelheti a tengerek szintjét az évszázad végére.

Levermann hangsúlyozta: a tengerszintek emelkedését előrevetítő forgatókönyvek különbségei nem indokolják, hogy mihamarabb ne csökkentsék a károsanyag-kibocsátást. „A bizonytalanság nem indok arra, hogy csak álljunk és várjunk, éppenséggel azonnali lépéseket tesz szükségessé” –mondta.

Neked ajánljuk
Klímaváltozás: cunamik fenyegethetik Alaszkát A klímaváltozás a Balatont sem kíméli Rekordmeleg szeptember van mögöttünk Kék bolygó címmel indít podcastot Áder János Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek
Tovább a forrásra: MTI
Vissza
Hírfolyam