2021. június 16., Jusztin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mi lesz a vizekkel?

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták, majd megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben.

Az Ighiel-tó a Torockó-hegység déli részén, 940 méteres tengerszint feletti magasságban található. A kutatók 2012-ben négy rövid (kevesebb mint egyméteres) és egy hosszú (hatméteres) fúrásmagot emeltek ki a tóból. Számos paramétert elemeztek, a többi között az üledék szervesanyag-tartalmát, a kémiai elemeket, az üledék mágneses tulajdonságait és a szilícium-dioxid-vázú szervezeteket. 

Az eredmények alapján a vizsgált időszak elején (1920–1964) a tó kovaalgáinak összetételét elsősorban a csapadékosság határozta meg. A kutatócsoport által készített környezeti rekonstrukció jó egyezést mutat a mért meteorológiai paraméterekkel: bizonyítást nyert például, hogy szárazabb és nedvesebb évek hogyan váltották egymást. Megfigyelhetők továbbá a tó partjáról érkező bemosódások nyomai. A kovaalga-közösség pedig nagyjából tiszta vizet és stabil körülményeket jelez annak ellenére, hogy az az áradások időről időre jelentős mennyiségű anyagot mostak be a tóba.

A hetvenes évek elején ez a ritmus átalakul: mind a fajösszetétel, mind a közösség szerkezete megváltozik. Az üledékminták bizonyítják, hogy a nyílt vízben egyre több kovaalga él, vagyis kezdetét veszi az algásodás okozta vízminőségromlás. Ez a váltás időben egybeesik az erdőborítás csökkenésével és a haltelepítéssel.

A kutatók azt találták, hogy a nyolcvanas évek végétől teljesen más az üledékben megőrzött kovaalgák összetétele: már nem a parti övben és a tó fenekén élő formák uralkodnak, hanem a nyílt vízben lebegők fajok válnak tömegessé. Jellemző és tömeges az Asterionella formosa nevű kovaalga, amelynek a neve arra utal, hogy a sejtek csillagszerűen összekapcsolódnak, ezzel segítve elő a lebegő életformát, lassítva a kiülepedést. Az Asterionella formosa egyeduralma azonban megtörik:

a kétezres évek elején újabb, nagyon gyors és drasztikus átalakulás észlelhető: ekkor apró, kerek, sugaras szimmetriájú kovaalgafajok válnak meghatározóvá a vízben.

„A mostani adatok sajnos egyezést mutatnak a régió más tavaiban végzett hasonló elemzésekkel. Előbb az Asterionella formosa, azután a kerek, apró kovaalgák szaporodnak el a hegyi és arktikus területek tavaiban. A Föld északi féltekéjének felszíni vizeiben hasonlóan drasztikus változások figyelhetők meg: a tavak jelentős részében a mikroszkopikus élővilág teljes átalakulása ment végbe, mindössze néhány évtized alatt” – hívják fel a figyelmet a kutatásban, amely szerint az okok között szerepel a lokális hatások szerepe is. 

Fotó: Shutterstock

„Az Ighiel-tó esetében a nagy légkörzési ciklusok, például az AMO (North Atlantic Multidecadal Oscillation) hatása is érvényesülhet. Az elemzés és a nemzetközi összehasonlítások szerint azonban a légkörből kiülepedő nitrogén az, amely alapvetően átalakítja a vízi világot, ezért pedig leginkább a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat a felelős” – állapítják meg.

Mint kiderült, az Ighiel-tóból kiemelt üledékmag elemzése bizonyítékokat szolgáltat a tájhasználat változásait illetően (erdőirtás, legeltetés, építkezések), de kimutatja a légköri ciklusok (NAO) szerepét is a tavi folyamatokban.

A legdrasztikusabb változás a kovaalga-közösség összetételében mutatkozott: az 1980-as évektől két lépésben teljesen átalakult ez a közösség, a folyamatban pedig meghatározó szerepe lehetett a légkörből kiülepedő nitrogéntartalmú anyagoknak.

„Most szembesülünk azzal, hogy milyen következményekkel járt a növekvő műtrágyahasználat a hegyi tavak élővilágára nézve” – mutatnak rá a kutatók.

A fúrásmagok elemzése lehetőséget ad arra, hogy akár több évszázadra vagy évezredre visszamenőleg tanulmányozzuk a vizekben zajló folyamatokat, abban az időszakban, amikor még nem voltak műszeres mérések.

Az ELKH közleménye szerint a kovaalga-vizsgálatokat Buczkó Krisztina, az ELKH ÖK Duna-kutató Intézetének osztályvezetője végezte. Az eredmények értelmezéséhez román, cseh és angol kutatók méréseire is szükség volt, Magyarországról az ELTE és a Közszolgálati Egyetem munkatársai vettek még részt a munkában. A kutatás eredményeiről az ökológusok a Plos One című nemzetközi szakfolyóiratban számoltak be.

Neked ajánljuk
Fogy a víz, megsérült a királyréti horgásztó zsilipje Nem aggódnak egy esetleges jövőbeli vízhiány miatt a magyarok Egy meggondolatlanul kifúrt kút nemcsak öntözővíz, de szerteágazó problémák forrása is lehet Magyarországon teszteli az új csomagolási fejlesztését a Coca-Cola Ingyenes startup-dizájntáborra pályázhatnak a középiskolások
Tovább a forrásra: MTI
Vissza
Hírfolyam