2021. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Bűzös pocsolya helyett újra kék lehet Székelyföld csodája

Tavasszal kezdődhet a székelyföldi Szent Anna-tóban elszaporodott, a tó ökológiai egyensúlyát felborító ezüstkárász-állomány lehalászása – nyilatkozta az MTI-nek Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke a tó helyzetéről nemrégiben szervezett online konferencia után.

A tanácskozás keretében mutatták be azokat a szaktanulmányokat, amelyek a tó állapotáról, az eredeti ökológiai egyensúly visszaállításának lehetőségeiről készültek.

– A tó vize 2017-től kezdett a korábbi kékes-szürkés színről zöldre váltani. A jelenség hátterében az algák elszaporodása, és a Cosmocladium nevű zöld alga egyeduralkodóvá válása áll. Míg 2012 tavaszán a fenekéig átlátható volt a tó hat méter mély vize, 2020 tavaszán két méter alá süllyedt a víz átláthatósága – mondta Máthé István biológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) docense.

A Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki Fotó: Shutterstock

A változásokat egyfelől a tóban fürdőző turisták idézték elő, de ennél is erőteljesebb volt a hatása annak, hogy 2010 környékén a tóban megjelent és azóta elszaporodott az ezüstkárász nevű invazív halfaj, melynek táplálékát azok a zooplanktonok (kis rákok) képezik, amelyek viszont az algákkal táplálkoznak. A víz minőségét a halak számának drasztikus csökkentésével lehetne javítani.

Az ezüstkárász horgászati szempontból „szeméthalnak” tekinthető, rendkívül agresszíven terjeszkedik, és kiszorítja az értékesebb halfajokat. A Szent Anna-tóban kizárólag ez a halfaj található meg – foglalta össze Imecs István halbiológus, aki a lehalászás több módszerét is ismertette. Hozzátette, hogy az ezüstkárászt teljesen nem lehet kiirtani a tóból, a legeredményesebb módszert ezután örökre fenn kell tartani.

Máthé István biológus hozzátette: évekre lesz szükség az algaevő kis rákok újbóli elszaporodásához, a vízminőség javulásához. Úgy vélte,

öt-tíz év is eltelhet, míg ismét kék lesz a Szent Anna-tó vize.

Ki kell kopjon a köztudatból az, hogy a Szent Anna-tó a székely tengerpart. Ennek a levét isszuk ugyanis most – jelentette ki Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke, aki szerint a tavat körülvevő erdőkben is be kell avatkozniuk, hogy minél kevesebb hordalékot mosson be az esővíz a tóba.

A Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki, tulajdonképpen a kráterbe lehulló esővíz tárolója, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.

Neked ajánljuk
Így jut vissza a fukusimai atomerőmű szennyezett vize az óceánba Joó István: Közép-Európa legnagobb fenntarthatósági rendezvénye lesz a Planet Budapest 2021 Kőhalmi Zoltán új regénye egy „hulladékgazdálkozási science fiction, amelyben a szemét körül forognak a dolgok” Áder János: a fenntartható fejlődési célok számos területén előrelépett Magyarország Az élelmiszerhulladék segíthet elhozni a fenntarthatóbb sebkötözők korát
Tovább a forrásra: sokszinuvidek.24.hu
Vissza
Hírfolyam