Valósággá válhatnak a Holnapután című katasztrófafilm képsorai?
Az elmúlt 1600 év során még sosem volt olyan lassú az Atlanti-óceán körforgási rendszere, mint az utóbbi évtizedekben – írja a 24.hu a CBS News összefoglalója alapján. Ez az a hatalmas, globális hatású óceáni áramlat, amely a híres Holnapután című filmben hirtelen megállt, brutális természeti katasztrófákat okozva.
Az Atlanti-óceáni körfogás (Atlantic Meridional Overturning Circulation – AMOC) az egyike a Föld legnagyobb óceáni áramlatainak, magában foglalja a Golf-áramlatot is, és jelentős szerepet játszik a hő globális újraelosztásában, valamint kiemelt hatása van bolygónk klímarendszerére. A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány alapján ez az áramlat egy hosszabb, relatíve stabil periódus után a 19. században kezdeti lassulásnak indult, majd a 20. század közepén a hanyatlás gyorsabb fokozatára váltott, hogy az utóbbi évtizedekben elérje az elmúlt 1600 évben tapasztalható leggyengébb állapotát. A CBS News nyomán a 24.hu cikke is hangsúlyozza, hogy
a folyamat a klímaváltozás, pontosabban a globális felmelegedés következménye lehet: az olvadó jég ugyanis megzavarja az északi vizek természetes egyensúlyát.
Attól ugyan nem kell tartanunk, hogy az Atlanti-óceán körforgásrendszere hirtelen megáll, ahogyan a 2004-es Holnapután című filmben, ám az AMOC folyamatos lassulása így is gyakoribb viharokhoz, erősödő hőhullámokhoz és tengerszint-emelkedéshez vezethet. Ráadásul a kutatók szerint ez az óceáni körforgási rendszer a 20. század közepe óta máris 15 százalékot veszített a sebességéből, a 21. század végére pedig a lassulás mértéke elérheti akár a 45 százalékot is. A tanulmány szerzői szerint,
ha az ember képtelen lesz megfékezni a globális felmelegedést, akkor az Atlanti-óceáni körfogás egy ponton visszafordíthatatlanul összeomolhat,
végképp káoszba fordítva bolygónk éghajlatrendszerét.
