Európa: az egyre szárazabb kontinens egyre forróbb nyarai
2015 óta pusztítóbbak az európai hőhullámok és aszályok, mint az azt megelőző 2100 évben voltak, ráadásul a gazdaság és egészségügyi következményeik is drámaiak. A tendencia az ember okozta klímaváltozással magyarázható – állítja egy kutatás.
„Mind tudunk az elmúlt évek szokatlanul meleg és száraz nyarairól. Szükségünk volt azonban a történelmi viszonyok precíz rekonstruálására ahhoz, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak a korábbi évekhez” – idézi a 444.hu Ulf Büntgent, a Cambridge-i Egyetem kutatóját, egyúttal annak a tanulmánynak a vezető szerzőjét, amelyik a Nature Geoscience folyóiratban jelent meg, többek között a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL), a Cambrdige-i Egyetem, a Mainzi Egyetem és a CzechGlobe kutatóközpont közreműködésével.
Büntgen és kutatótársai 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A faminták időszámításunk előtt 75 és időszámításunk szerinti 2018 között – régészeti leletektől ma élő növényekig – mintegy 2100 évet fedtek le. A kutatók minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat.
Az így létrehozott adathalmazzal – a vizsgált minták Cseh- és Bajorország területéről származtak – leképezték Közép-Európa hidroklimatikus viszonyait a római kortól napjainkig.
Az elemzés szerint a kontinens egyre szárazabbá vált, az elmúlt évek nyarai jóval súlyosabb aszályokat hoztak, mint a korábbiak.
„Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó”
– emeli ki a forráscikk Mirek Trnka társszerző, a CzechGlobe Globális Klímaváltozás Kutatóközpont munkatársa szavait.
A tudósok a szokatlanul aszályos nyarak halmozódását az ember okozta klímaváltozásra és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezették vissza.
