2021. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nagyinterjú Áder Jánossal fenntarthatóságról, egyéni felelősségről és teremtésvédelemről

Áder János a víz világnapján a Mária Rádiónak adott exkluzív interjúban beszélt a teremtett világ védelméről, a víz három drámájáról és fontos szerepéről a fenntarthatósági célok elérésében, a magyarországi eredményekről és döntésekről, valamint a budapesti Fenntarthatósági Világtalálkozóról.

Áder János az interjúban hangsúlyozta, fenntarthatatlan a második világháború óta kialakított életforma: a vizeinket elszennyezzük, a termőföldek kimerülése miatt egyre gyengébb minőségű termékeket tudunk előállítani, az erdők irtásával megfosztjuk magunkat az oxigéntermelés lehetőségétől. „Ezen az úton ne menjünk tovább, mert nagy baj lesz!” – figyelmeztetett az államfő.

A víz három drámája

A köztársasági elnök rámutatott arra is, hogy bár az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok közül a hatodik foglalkozik konkrétan a vízzel,
de „ha a tizenhét fenntartható fejlődési célt komolyan vesszük, a víz nélkül ezeknek a többsége nem érhető el”.

Kiemelte, hogy véleménye szerint „a víz három drámája”, azaz a sok víz,
a kevés víz és a szennyezett víz drámája végső soron az emberiség drámája – „ha nem figyelünk oda”, és nem alkalmazzuk, nem hasznosítjuk a rendelkezésre álló tudást, megoldásokat.

A sok vízre magyarországi példaként a dunai, tiszai árvizeket, valamint a villámárvizeket; a kevés vízre a Duna-Tisza közének elsivatagosodását; a szennyezett vízre a tiszai ciánszennyezést, továbbá a Tiszán az elmúlt hetekben Romániából és Ukrajnából érkezett nagy mennyiségű műanyaghulladékot említette az államfő.

Kitért rá: európai uniós támogatások felhasználásával komoly beruházások indultak el a Duna–Tisza köze vízpótlására, és a Magyarországon korábban rendezett Víz Világtalálkozókon magyar vállalkozások olyan, az öntözéssel, a talaj vízháztartásának javításával és a hálózati vízveszteség problémájával összefüggő megoldásokat mutattak be, amelyekből piacképes termékek lettek.

Áder János szólt arról is, hogy a vízválság mellett más válságokat is látni, de amíg a klímaválságról sokat beszélünk, a biodiverzitásról, azaz a természeti vagy biológiai sokféleségről már kevesebbet.

Áder János a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál megnyitóján, 2020 szeptemberében, a Gödöllői Királyi Kastély udvarán  Fotó: MTI/Illyés Tibor

Hogy miért érdemes mindezekről a kérdésekről beszélni, amellett így érvelt: „azt kell látnunk, hogy egy nagyon érzékeny, nagyon-nagyon jól összehangolt rendszer az, ami körülvesz bennünket, ami sok millió év alatt alakult ki, és akkor, hogyha ezt akár csak egy pici kis ponton is megbontjuk, nem tudhatjuk, hogy azzal milyen válságot, milyen gondokat idézünk elő, és milyen bajt hozunk a saját fejünkre.”

Áder János az elmúlt száz évben lezajlott társadalmi folyamatok egyik legfontosabb elemének a népességrobbanást,
a demográfiai robbanást nevezte.

„Hiszen bekövetkezett az, ami az emberiség történetében idáig még sohasem, hogy száz esztendő alatt lényegében megnégyszereződött a Földön élő embereknek a száma. Ennek következtében nyilvánvalóan megsokszorozódott a fogyasztás is” – mondta, jelezve, hogy a víz- és energiafogyasztás ennél lényegesen nagyobb mértékben nőtt.

Nem nehéz megjósolni – részletezte –, mi lehet ennek a következménye harminc, negyven, ötven év múlva. „És itt már nemcsak klímáról, és nem demográfiáról beszélünk, hanem nagyon komoly társadalmi kérdésekről beszélünk, és nagyon komoly gazdasági kérdésekről beszélünk” – vélekedett az államfő. Később aktuális kérdésektől elvonatkoztatva megjegyezte, hogy a migráció a klíma- és a vízválság logikus következménye.

Véget kell vetni a „dobd el!” kultúrának

Áder János megítélése szerint globális szinten három dolgot kell tenni: le kell mondani a fosszilis energiahordozókról, helyettük más energiaforrások használatára kell áttérni; véget kell vetni a fogyasztási cikkek rövid idejű használatát, majd eldobását jelentő „dobd el!” kultúrának; és nagy hangsúlyt kell fektetni a hulladék újrahasznosítására.

A köztársasági elnök azt mondta, a teremtett világ védelme egyaránt feladata nagy és kis országnak, kis és nagy közösségnek, valamint minden egyes egyénnek is. Az egyéni felelősség kapcsán megjegyezte, hogy különböző mértékben ugyan, de mindenki tudja befolyásolni a dolgokat. Példaként többek között a fűtéssel, a klimatizálással összefüggő takarékoskodást, a hulladék szelektív gyűjtését említette.

A köztársasági elnök az interjúban érintette a párizsi megállapodást is, amelyben az aláíró országok vállalták: megfelelő mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a Föld felszíni hőmérséklete két foknál nagyobb mértékben ne emelkedjen. Ezzel kapcsolatban azt mondta,

„valójában azt látjuk, hogy minden fogadkozás, minden deklaráció ellenére a kibocsátás nőtt. Azt látjuk, hogy az öt évvel ezelőtt elfogadott közös céloktól most távolabb vagyunk, mint az aláírás pillanatában”.

Áder János a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozó fővédnökeként a Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások szakkiállításon Fotó: MTI/Illyés Tibor

Legyünk büszkék

Áder János kiemelte, hogy a világon összesen 21 olyan ország van – köztük Magyarország –, amely a kibocsátás csökkentése mellett is növelni tudta nemzeti jövedelmét. Magyarországon 2000 óta a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt, miközben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20 százalékkal csökkent, mondta, majd a „fenntarthatóság irányát kijelölő” döntésekről is beszélt.

2030-ig megszűnik a szén energetikai hasznosítása, a mátrai szénerőmű helyén a munkahelyek megőrzésével gázerőmű és hulladékégető erőmű fog működni, a meddőhányók helyén napelemparkot telepítenek, megépül a két új paksi atomerőművi blokk, az új napelemekkel, naperőművekkel az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentessé válik. A 20 ezer lakosnál nagyobb városokban elektromos meghajtásúakra cserélik a buszokat, az új hulladékgazdálkodási törvény a körforgásos gazdaság irányába mozdítja el a hulladék újrahasznosítását – sorolta.

Az államfő az interjúban kitért arra, hogy

novemberben Magyarország ad otthont a Fenntarthatósági Világtalálkozónak.
A rendezvény témái között a víz mellett a klímaváltozás, az energiahatékonyság,
a közlekedés, a hulladékgazdálkodás
és az élelmiszer-termelés is szerepel.
Az expóra a visegrádi országokból is várnak előadókat, vállalkozókat.

Áder János a rádió hallgatóitól a Teremtés könyvének egy mondatával búcsúzott, összegezve, hogy milyen felelőssége van az embernek „az Éden kertjének” védelmében.

Az interjú a Mária Rádió podcast-felületén teljes egészében visszahallgatható ide kattintva.

Neked ajánljuk
Egyelőre nem pótolható a pátkai víztározóból a Velencei-tó vize Tömegek vízellátását veszélyezteti a Jemennél szivárgó olajszállító Íme, a fenntartható laborkávé (videóval) Zöldebb, méltányosabb, digitálisabb és ellenállóbb Európa a cél Októberben különösen ideje van a javítgatásnak
Tovább a forrásra: Mária Rádió/MTI
Vissza
Hírfolyam