2021. augusztus 4., Dominika, Domonkos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

125 éves „a magyar delfin” olimpiai sikere

„Nem tudtam magamat beleélni abba a lélekemelő tudatba, amelyet az olimpiai bajnokok érezhetnek” – vallotta önéletrajzi könyvében Hajós Alfréd az 1896-os athéni olimpiáról. A görög király kérdésére, hogy hol tanult meg úszni, egyszerűen csak annyit felelt: a vízben.

„125 éve, 1896. április 11-én ünnepelhette a magyar sport első olimpiai bajnokát: Hajós (Guttmann) Alfrédot. Négyévesen, 1882-ben a Dunában tanult meg úszni, 18 évesen már úgy nyert olimpiát, hogy megjavította a világcsúcsot. Még egy fontos dátum: 13 éves volt, amikor édesapja vízbe fulladt” – kezdődik a telex.hu hírportálon az évforduló tiszteletére közölt portrécikk.

Amikor március végén a magyar különítmény elindult Athénba, az első újkori olimpiai játékokra, a sportsajtó „gyászmagyarkáknak”, azaz teljességgel esélyteleneknek bélyegezte a 7 sportolót. Ehhez képest az atlétikai versenyeken egy ezüst és két bronz helyezés született.

A Zea-öböl 10-12 fokos vízében megrendezett úszásversenyeken pedig Hajós Alfréd két számban, 100 méteren és 1200-on is nyerni tudott, az előbbin 6 tizeddel előzte az osztrák Herschmannt, az utóbbiban emlékei szerint 60 métert vert rá görög ellenfelére.

Másnap a görög lapok rajongva közölték az ifjú úszó rajzportréját, és elnevezték „a magyard delfinnek”.

Hajós Alfréd 1952-ben, a MEZŐTERV tervezési osztályán Fotó: Magyar Fotó/MTI /Pálvölgyi Ferenc

„Olimpiai bajnokságom értékét mérlegelve tudatára ébredtem, hogy milyen kicsi az az eredmény, amit én elértem, a romokban is csodálatos építmények alkotóihoz viszonyítva” – így emlékezett Hajós arra, milyen hatással volt rá a görög építészet.

Egy év múlva abbahagyta az úszást, a futball felé fordult, és kivette a részét a sportág hazai megalapozásából – eközben befejezte építészeti tanulmányait.

„Az 1924-es művészeti olimpián stadiontervével második helyen végzett, az első díjat nem adták ki. Ő tervezte a már lebontott újpesti stadiont, a pécsi sporttelepet, a győri uszodát, a kőszegi gimnáziumot, valamint a debreceni Arany Bika szállót” – sorolja a teljesség igénye nélkül a telex.hu cikke Hajós építészi eredményeit.

Hajós Alfréd 1955. november 12-én halt meg Budapesten. Az általa tervezett uszodát róla nevezték el a Margitszigeten.

A Nemzeti Sportuszoda 1950-ben Fotó: Magyar Fotó/Járai Rudolf
Neked ajánljuk
Milyen volt a balatoni vitorlázás régen? – Gyűjtőköri napok Balatonfüreden A víz miatt alakult ki tartós konfliktus Egyiptom, Szudán és Etiópia között A zárt kapunknak hála ez lehet az eddigi legzöldebb olimpia A BKK augusztusi akciója: hétfőnként diákbérlettel kedvezményes jegy váltható az állatkertbe Úgy tűnik, az új energiacímkéket még szoknunk kell
Tovább a forrásra: telex.hu
Vissza
Hírfolyam