Fukusima: Japán döntött, az óceánba engedik a szennyezett vizet

2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét, a rengést szökőár követte, a környezeti csapás pedig a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézte elő a Fukusima–1 atomerőműben: három reaktorban is magolvadás történt.

Az erőmű menedzseléséért felelős Tokyo Electric Power Company (Tepco) azóta vízzel hűti a tönkrement reaktorokat. 2014-ben még naponta 540 köbméter sugárszennyezett víz keletkezett így, ezt 2020-ra sikerült napi 140 köbméterre mérsékelni. Az elhasznált sugárszennyezett vizet jelenleg hatalmas acéltartályokba szivattyúzzák – írtuk korábban a jelenlegi helyzetről.

„A szennyezett víz tárolása évente körülbelül 100 milliárd jenbe, vagyis 912.66 millió dollárba kerül”

– írta meg a Reuters információi alapján a 444.hu. A tárolás drága, a hely is vészesen fogy, így már korábban is felmerült, hogy a szennyvizet sugármentesítés után leengedik az óceánba. Ezt a tervet mindig is ellenezték a környezetvédők, a környező országok és a japán halászati ipar képviselői is.

A sérült Fukusima–1 atomerőmű Okumában, 2021. március 11-én Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza

A Tepco és a japán kormány most bejelentették a víz óceánba engedését. Erre valamikor két éven belül kerül sor, hagynak időt a Tepcónak, hogy szűréssel eltávolíthassa a radioaktív izotópokat a vízből.

Egyedül a hidrogén radioaktív izotópját, a tríciumot nem lehet kiszűrni, ezért a szennyvizet addig hígítják majd leengedés előtt, míg a tríciumszint is határérték alá nem kerül.

A trícium az emberre relatíve ártalmatlan izotópnak minősül, a világ atomerőművei rendszeresen pumpálnak az óceánba alacsony tríciumtartalmú vizet a Reuters híradása szerint.

Míg a japán vezetés hangsúlyozta, hogy a víz tisztítás és hígítás utáni leengedése nélkülözhetetlen az atomerőmű leszerelési munkálatainak folytatásához, addig

Kína „szélsőségesen felelőtlennek” minősítette a döntést, Szöulban pedig behívatták a tokiói nagykövetet.