2021. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Alulbecsülték a folyóvizek szerepét a szénkörforgásban

Éjjel sokkal több szén-dioxidot bocsátanak ki a folyóvizek, mint nappal, derült ki egy új kutatásból. Az eltérést főként a fotoszintézis okozza, de további faktorok is felelősek érte. Mivel korábban általában nappal végezték kézi méréseiket, így a tudósok félreismerték a folyókat és patakokat.

A folyóvizek hatalmas mennyiségben vesznek fel szárazföldi szerves szenet, amelyet aztán lebontanak, miközben belélegezhető szén-dioxidot termelnek. A vízhálózatok komplexitása miatt azonban nagyon nehéz kiszámolni, mennyi szén-dioxid jut így a légkörbe. A kutatók eddig a becsléseiket a nappal, mégpedig 90 százalékban munkaidőben, reggel 8 és délután 4 óra között végzett kézi mérésekre alapozták.

Ezért sokáig úgy vélték, a folyóvizek kevésbé vesznek részt a globális szénkörforgásban, mint például az óceánok.

A mostani projektben a Lausanne-i Egyetem (EPFL) folyami biofilmet és ökoszisztémát kutató laborjának (SBER) tudósai nemzetközi szakemberekkel együttműködve a Föld 66 folyóján helyeztek el automata szenzorokat. Olyan, korábban alulreprezentált vidékeket is bevontak a vizsgálatba, mint Kongó, Amazónia, az Északi-sarkvidék vagy a hegyeink.

Kiderült, hogy a folyóvizek
szén-dioxid-kibocsátása csak az esetek 10 százalékában éri el munkaidőben a csúcsot. Sőt, éjjel átlagosan 27 százalékkal több szén-dioxidot termelnek a folyók, mint nappal.

Az Ob folyó műholdképe Fotó: shuttesrtock.com

„Ezek az eredmények bizonyítják, hogy az automata szenzorhálózatok segítségével nyert nagy mennyiségű környezeti adatsorok vizsgálata közelebb vihet bennünket a folyóvizek ökoszisztémáit jellemző dinamikák megértéséhez” – hangsúlyozta az egyetem közleménye szerint Tom Battin, a SBER igazgatója.

„A különbségnek számos oka lehet” – mondta Lluís Gómez-Gener, a SBER kutatója és a tanulmány egyik vezető szerzője.

„A legfontosabb a fotoszintézis: a folyóvizekben keletkező szén-dioxidot napközben a fotoszintézis felszívja.”

A folyóvizek szén-dioxid-kibocsátását befolyásolja még a környező növényzet, a lombkorona általi fedettség, az árnyékoltság, a tengerszint feletti magasság, a talaj lejtése, a víz áramlásának sebessége. Hegyi prériken, mérsékelt égövi erdőkben, illetve nyáron tapasztalták a legnagyobb napi ingadozást a tudósok.

Az eredményeket a Nature Geoscience szaklapban publikálták.

Neked ajánljuk
Csapdába ejtik a dunai műanyagot, hogy feltárják a hulladékban rejlő potenciált Zöldebb, méltányosabb, digitálisabb és ellenállóbb Európa a cél Már nem csak a hurrikánok, a hőhullámok is nevet kapnak Októberben különösen ideje van a javítgatásnak Egyre több magyar vállalat tesz a fenntarthatóságért
Tovább a forrásra: actu.epfl.ch
Vissza
Hírfolyam