2021. június 18., Arnold, Levente
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A csapból is ez folyik? – Helyzetjelentés a mikroműanyagról

Ott vannak a levegőben, a vízben és a talajban. Egyre nagyobb egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek. Szemmel nem vagy alig láthatók. Itthon átfogó kutatás még nem vizsgálta a mikroműanyag-szennyezettséget, így a tendenciák sem ismertek, de egy-egy adat már rendelkezésre áll.

„Jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem” – sorolja aggodalmait a Másfélfok szakértő szerzője, Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a hazai mikroműanyag-helyzetről szóló cikke felütésében, hogy utána a kevéske adat alapján nagyobb közelítésben is megvizsgáljon egy-egy részletet.

A Duna a mikroműanyagok nagy részét már magával hozza, mikor átlépi a magyar határt: osztrák vizsgálatok alapján
530–1500 tonnára becsülhető mikroműanyagot szállít évente.

Budapesten a Wessling Hungary Kft. munkatársai 2018-ban két ponton, északon a Megyeri híd fölött, valamint délen a Csepeli Szabadkikötőnél vettek mintát, északon 45, délen 55 részecskét találtak köbméterenként. A főváros tehát ötödével emelte meg a szennyezettség szintjét.

A Duna fővárosi szakaszának látképe Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László

A parti szűrésű kutakból a budapestiekhez érkező ivóvíz miatt nem kell aggódni, a homokos-kavicsos vízáteresztő rétegek teszik a dolgukat. Az ivóvizet a vízhálózatban használt anyagok is szennyezhetik, ennek mértékéről nem készült átfogó kutatás.

A Tisza vizében mért értékek aggasztók, óránként több millió mikroműanyag úszik le a folyó felső szakaszán. 2017-ben a 300 mikrométernél nagyobb részecskék koncentrációja 4,9 db/m3 volt, a 15 és 300 mikrométer közé esőké pedig 62,5 db/m3. A probléma elsődleges forrása az ukrán és román oldalról érkező hulladék, ezt diplomáciai együttműködéssel lehet csak kezelni.

A szerző kitér a Rába, a Zala, a Balaton és az Ipoly szennyezettségére, a szennyvíztisztító telepekre mint szennyezőforrásokra, illetve a szennyvíziszap mikroműanyag-tartalmára is.

„Az kijelenthető, hogy a hazai ivóvíz biztonságos”

– állapítja meg végül. Figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy mielőbb körforgásos gazdaságra kell váltani, valamint együttműködések keretében kell kezelni a határokon átívelő szennyezéseket.

Neked ajánljuk
Kihallgatták a szigetszentmiklósi olajszennyezés feltételezett elkövetőjét Idén hiába várják a budapestiek a dunai hajójáratok újraindulását Mindenütt ott van: nemcsak pollent, de mikroműanyagot is szállítanak a méhek A Tisza nevében – Megdöbbentő film a folyó menti hulladékhegyekről (dokumentumfilm) A műanyaghulladék az invazív fajok terjedéséhez is hozzájárul
Tovább a forrásra: masfelfok.hu
Vissza
Hírfolyam