2021. október 15., Teréz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Budapesti extrémek: nagy esők, villámárvizek, szuperhosszú szárazság

A nyári csapadék eloszlása a szélsőségek felé tolódott Budapesten: az extrém nagy esőzések száma és az egybefüggő száraz időszakok hossza egyaránt nő. Éghajlati modellszimulációk szerint a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás egész Magyarországon – állapította meg Kis Anna meteorológus.

Szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten, valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is – kezdi cikkét Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfélfok egyik állandó szerzője.

A meteorológus először az elmúlt 120 év csapadékadatait vizsgálta 30 éves bontásban:

  • A 30 milliméternél több csapadékot hozó napok száma 20 körül mozgott nyáron a fővárosban, ám az elmúlt 30 évben már elérte a 27-et.
  • Az 1901–1930 és az 1961–1990 közé eső időszakok nyarain 6, az 1931–1960 közötti nyarakon pedig 8 napon hullott 40 milliméternél több csapadék.
  • Az elmúlt 30 évben (1991–2020) már 12 ilyen napot találni.

A fővárosban különösen nagy gondokat okoz a nagy csapadékú napok számának, illetve a csapadék intenzitásának növekedése – hangsúlyozza a szerző. A betonfelület vízzáróként viselkedik, lassítja, akadályozza a víz talajba szivárgását. A hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék sokszor túlterheli a csatornahálózatot, és ellehetetleníti a közlekedést. Városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

2019. július 26. Budapesten Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kiemelten fontos, hogy a kék- és zöldinfrastruktúra kerüljön előtérbe a városok tervezése során, és terjedjen az olyan megoldások használata, mint például a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok vagy a mesterséges mélyedések, tavak és esőkertek – mutatott rá Kis Anna. 

Ezután az egymást követő száraz napok maximális számát vizsgálta:

  • Az 1901–1930, 1931–1960 és 1961–1990 közötti időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb nyári egybefüggő száraz periódusok.
  • A 1991–2020 közötti évekre ez 15 napra nőtt.
  • Az átlagokat tekintve az utóbbi 30 évben kismértékű növekedés látható.

Végül az országos tendenciákat értékelte a kutató:

  • Az elmúlt fél évszázadban a nyári csapadék mennyiségében és eloszlásában nem figyelhető meg egyirányú tendencia.
  • Ugyanakkor a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak is az utóbbi években fordultak elő.
  • A hőmérséklet és a meleggel kapcsolatos éghajlati indexek viszont egyértelműen emelkedtek az elmúlt 50 év nyarain.

A nyár akkor is szélsőséges, ha ugyan a csapadékmennyiségek és -indexek nem azok, de hőség társul csapadékhoz, vagy hőség társul szárazsághoz, azaz különböző meteorológiai paraméterek átlagostól eltérő viszonyai egyszerre lépnek fel – figyelmeztet Kis Anna.

A cikk teljes egészében itt olvasható.

Neked ajánljuk
Villámárvíz Bajánsenyén Csak kevés ország készült fel a vízválságra A városokban élőket fokozottan sújtja a klímaváltozás A videójátékok környezeti lábnyomán is faraghat a Microsoft Továbbra is problémát jelent a nitrátszennyezés Európában
Tovább a forrásra: masfelfok.hu
Vissza
Hírfolyam