2021. július 30., Judit, Xénia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Vizes világörökségünk: regenerálódási fázisban a Nagy-korallzátony, de rosszak a kilátásai

A legfrissebb tudományos eredmények reménnyel kecsegtetnek: az utóbbi években elkezdődött a Nagy-korallzátony regenerálódása. A klímaváltozás okozta stressz és más tényezők miatt azonban még mindig rosszak a kilátások, az UNESCO a júliusi ülésén dönthet a helyszín veszélyeztetetté nyilvánításáról.

Ahogy erről mi is hírt adtunk, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) korábban javasolta, hogy a világ legnagyobb zátonyrendszerét sorolják a veszélyeztetett helyszínek közé, mivel a korallok nagyrészt az éghajlatváltozás miatt károsodnak. 

Az origo.hu az AFP és az MTI értesülései alapján írta meg, hogy az Ausztrál Tengertudományi Intézet (Australian Institute of Marine Science, AIMS) szakemberei július 19-én, hétfőn, az UNESCO világörökségi bizottságának ülésszaka idején hozták nyilvánosságra éves jelentésüket a korallzátony állapotáról. Az ülésszak alatt dől el, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a korallzátonyt.

A Természetvédelmi Világalap által 2017-ben közreadott kép a Nagy-korallzátony egyik, pusztulása miatt kifehéredett agancskoralltelepéről Fotó: MTI/AAP/WWF

A korallzátony állapotát 35 éve megfigyelő AIMS szerint a korallzátony jelenleg „regenerálódási időszakban” van, miután egy évtizedig károsította a hőség okozta stressz, valamint a ciklonok.

Az éghajlatváltozás hatásai, a szélsőséges időjárási események miatt azonban az ilyen „kegyelmi időszakok” egyre ritkábbak. A korallzátonyi pusztító töviskoronás tengeri csillagok elterjedése is rontja a Nagy-korallzátony regenerálódási esélyeit.

A Természetvédelmi Világalap által 2017-ben közreadott kép a Nagy-korallzátony egyik, pusztulása miatt kifehéredett agancskoralltelepéről Fotó: MTI/AAP/WWF

A tudósok szerint az elmúlt két évben a vizsgált 81 helyszín közül 69-ben megnőtt a kemény korallok mennyisége. Egy tavaly októberben közzétett tudományos kutatás alapján a 2300 kilométernyi rendszer 1995 óta elveszítette koralljainak felét, az óceáni hőhullámok ugyanis tömeges korallfehéredést okoztak – részletezte az origo.hu.

Britta Schaffelke, az AIMS kutatásiprogram-igazgatója szerint az új eredmények azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a zátony még mindig ellenálló. Ugyanakkor „a jövőbeli kilátások még mindig nagyon gyengék a klímaváltozás veszélyei és más tényezők miatt, amelyek hatással vannak a zátonyt alkotó organizmusokra” – tette hozzá a szakértő.

A Természetvédelmi Világalap által 2017-ben közreadott kép a Nagy-korallzátony egyik, pusztulása miatt kifehéredett agancskoralltelepéről Fotó: MTI/AAP/WWF
Neked ajánljuk
Bújócskázó tó az Antarktiszon Az olvadó gleccserek új gleccsertavaknak adnak életet – és ez nem jó hír Napelemekből álló kísérleti kerékpárútszakaszt adtak át Hollandiában A kanadai hőhullámok ismét bebizonyították, hogy egyre gyorsuló felmelegedéssel kell számolnunk Kirívó a szárazság: szörnyű homokvihar falta fel az ősi kínai várost a Góbi sivatag szélén
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam