Veszélyben az ivóvíz és a megélhetés: aggódnak a Paraná folyóért a brazil környezetvédők
1944 óta nem volt sosem ilyen alacsony a Brazíliát, Paraguayt és Argentínát összekötő folyó, a Paraná vízszintje. Latin-Amerika második leghosszabb folyójának kritikus állapotát a Brazíliát sújtó tartós szárazság okozza, amelyet klímakutatók a klímaváltozás hatásának tulajdonítanak.
Az elmúlt csaknem 80 év legalacsonyabb vízszintjét mérték a Dél-Amerika középső és déli részét átszelő, mintegy 2570 kilométer hosszú folyón, amely 40 millió ember számára biztosít ivóvizet Brazíliában és Argentínában, fontos kereskedelmi útvonalként szolgál, és megélhetést nyújt halászoknak és földműveseknek az érintett országokban.
Jorge Bartoli, az El Paraná NO se toca (Paranának érintetlennek KELL maradnia) nevű szervezet kutatója szerint a folyó, „ez a természeti kincs világos jelét mutatja annak, hogy nem végtelen”.
Az alacsony vízszintet a Paraná vízgyűjtő területén uralkodó tartós szárazság okozza. Brazília ezen térségét, a hatalmas ország középnyugati és déli részét nagy vízválság sújtja. A víztározók vízszintje évek óta a rekordalacsony, és a brazil hatóságok öt szövetségi államra – Minas Gerais, Goiás, Mato Grosso do Sul, São Paulo és Paraná – hirdettek riadókészültséget.
Az alacsony vízszint ugyan a természetes körforgás része, de a szakemberek szerint a folyó jelenlegi állapota jóval szélsőségesebb a megszokottnál. Egyik okként a klímaváltozást jelölik meg a tudósok, a probléma egy másik előidézője a térséget érintő erdőirtás lehet – mutat rá az MTI közleménye.
