Kritikus szintre csökkent a halastavak vize a Dél-Dunántúlon
Félig telt medrek jellemzik a dunántúli völgyekben fekvő völgyzárógátas halastavak nagy részét: a halászati szakemberek szerint a térség haltermelésének ötöde van veszélyben az aszály miatt. Van olyan tó, ahol helyenként már a kérges meder is látszik.
A Magyarországon üzemelő 26 ezer hektárnyi halastó közül 20 ezer hektáron zajlik jelentős haltermelés. Ennek körülbelül egyharmada tartozik az aszály által súlyosan érintett dunántúli völgyzárógátas halastavak közé.
A sekéllyé vált vizekben komoly problémát jelent a hirtelen felmelegedés, ami miatt oxigénhiány alakulhat ki, ez pedig végzetes lehet a halak számára.
Óriási a vízhiány. A 105 hektáros somogyapát halgazdaságunkban a víz fele, másfél millió köbméter hiányzik, Homokszentgörgynél kilátszott a kétkilós pontyok háta az alig 40 centiméteres vízből, kényszerlehalászást kellett végeznünk. Csak idén 12–15 millió forint értékű halunk pusztult el, és akkor még nem számoltam a haltetemek elszállításának költségét
– mondta a hvg.hu-nak Németh István, az összesen 1800 hektárnyi vízfelületen halat termelő Tógazda Halászati Zrt. igazgatója.
Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója szerint Dunántúlon az érintett halgazdaságokban összességében 20 százalékos termeléskiesésre számíthatnak.
