2021. szeptember 25., Eufrozina, Kende
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az ember okozta klímaváltozás állhat az európai árvizek mögött

A júliusban Németországot, Belgiumot és a környező országokat sújtó, halálos áldozatokat követelő áradások a meteorológusokat és a hatóságokat is sokkolták. A World Weather Attribution kutatói megvizsgálták, hogy az éghajlatváltozásnak mennyi köze volt az árvizeket okozó szélsőséges esőzésekhez.

„Több tudományterület szakembereinek tudását egyesítettük, hogy megértsük az éghajlatváltozás hatását a múlt havi szörnyű áradásra, és hogy tisztázzuk, mit lehet és mit nem lehet elemezni ebben az eseményben” – magyarázta Sjoukje Philip, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) éghajlatkutatója, a World Weather Attribution (WWA) kutatócsoportjának tagja a BBC Newsnak.

A kutatók egy nagyobb nyugat-európai térséget vizsgáltak, beleértve Kelet-Franciaországot, Németország nyugati részét, Belgium keleti részét, Hollandiát, Luxemburgot és Svájc északi részét.

Megállapították, hogy az említett térségben az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 3-19 százalékkal növelte a nyáron egy nap alatt lehullott eső intenzitását. A hőmérséklet emelkedése emellett 1,2-9-szer valószínűbbé tette az árvizeket kiváltó esőzéseket – ismertette az MTI a kutatás legfőbb eredményeit.

Bokáig érő vízben gyalogol egy fiatal férfi a hollandiai Hoensbroekben történt áradásokat követően 2021. július 15-én Fotó: MTI/EPA/Marcel van Horn

„Helyi szinten nehéz elemezni az éghajlatváltozás heves esőzésekre gyakorolt hatását, de azt már ki tudtuk mutatni, hogy Nyugat-Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt az ilyen események valószínűbbé váltak” – húzta alá Philip.

A kutatócsoport szerint a jelenlegi éghajlat mellett nagyjából 400 évente egyszer számíthatnánk a júliusihoz hasonló csapadékra, de az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt, illetve a felmelegedés folytatódása esetén a lassan mozgó, szélsőségesen heves esőzések egyre gyakoribbá válnak Európa egyes részein. És erre jelenleg nem vagyunk felkészülve.

„A lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, javítanunk kell a riasztó- és irányítási rendszereket, valamint éghajlatállóvá kell tennünk infrastruktúránkat, hogy csökkentsük az áldozatok számát és a károkat” – figyelmeztetett a BBC News szerint Hayley Fowler, a Newcastle-i Egyetem professzora.

Neked ajánljuk
Az óceánok állapota romlik, ami kihat a halászatra, az időjárásra és a partvonalakra is Árnyékban megbújó jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei Veszélyben az ausztrál cápák, ráják és macskahalak Mekkora rizikóval járnak a mindennapi használati tárgyaink? Élet a Nagy-korallzátonyon – Tavasz (természetfilm)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam