A szárazság erdőtüzeket hoz – az erdőtüzek nem csapadékot?
Az erdőtüzekkel rengeteg mikroszkopikus koromszemcse is a légkörbe jut, amelyek a csapadékképződés számára kondenzációs magokat is jelenthetnének – csakhogy a kutatások szerint nem ez a helyzet.
Ha több a légkörben a kondenzációs mag, amelyre a pára kicsapódhat, akkor az elképzelések szerint több lehet a csapadék is. De vajon a valóság mennyire fedi az elméletet? Erre a kérdésre kereste a választ egy amerikai légkörkutató csoport – számolt be az Amerikai Geofizikai Unió híradása nyomán a National Geographic.
A 2018-as tűzvészek ideje alatt számtalan légköri vizsgálat zajlott, többek közt repülőgépes mérések a légkör kémiai összetételét és egyéb tulajdonságait illetően. Ezek keretein belül a füstfelleg felett formálódó felhőkön végzett műszeres mérésekre is sor került Idaho állam keleti részén.
A kutatók egészen meglepő eredményre jutottak az elemzések során: nemhogy több esőt adnának a füstön született gomolyfelhők, hanem csökkent a belőlük kihullható csapadék mennyisége!
A felhőkben ugyan ötszörösére nőtt a kicsapódott szemcsék száma, azonban azok mérete csupán feleakkora volt, mint a füst által nem befolyásolt felhőké. Az aprócska szemcsék túl kicsik ahhoz, hogy a tömegüknél fogva kihullhassanak a felhőkből, ez pedig azt is jelenti, hogy a tüzek felett képződő felhők nem hozhatnak a tűzvészeket eloltó esőt a területre.
Fotó: MTI/AP/Ringo H.W. Chiu
Egy korábbi kutatásban az Amazónia feletti füst kapcsán jutott egy másik csoport hasonló eredményre. Úgy tűnik, a tűzvészek azzal, hogy csökkentik a csapadék mennyiségét, saját magukat serkenthetik.
A kutatók vizsgálatukban a viszonylag alacsonyan képződő felhőkre koncentráltak, a magasba nyúló zivatarfelhők esetében a hatás minden valószínűség szerint eltér ettől.
