2021. október 26., Dömötör
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Csak kevés ország készült fel a vízválságra

A Meteorológiai Világszervezet szerint az áradások száma 2000 óta az előző húsz évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett, ugyanebben az időszakban 29 százalékkal nőtt az aszályok száma is. „Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot” – mondta Petteri Taalas, a világszervezet főtitkára.

Ivóvízhiányt és pusztító áradásokat eredményezhet a klímaváltozás, és csak kevés ország készült fel a válságra – hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint a Meteorológiai Világszervezet (WMO) vezetője, aki október 5-én, kedden, Genfben tárta a WMO friss jelentését a nyilvánosság elé.

A jövőben egyre gyakoribbakká válnak majd az olyan heves áradások, amilyenek a németországi Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában is pusztítottak a közelmúltban – részletezte Taalas.

Nő és kutyája az árvíz sújtotta kínai Csengcsou városban 2021. július 20-án Fotó: MTI/EPA/Featurechina

A főtitkár kiemelte azt is, hogy 

2018-ban világszerte 3,6 milliárd ember legalább egy hónapon keresztül nem jutott elég vízhez, és az ő számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedhet.

Ekkorra a Földön a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni – húzta alá a jelentésről beszámoló index.hu hírportál.

A vízhiánnyal küzdő területek közé tartozik többek között: a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része. 

Az elmúlt húsz évben a világ víztározói – a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben őrzött nedvesség – zsugorodtak, a legnagyobb veszteséget az Antarktisz és Grönland szenvedte el.

A világ több mint 100 országában ma sem menedzselik jól a vízforrásokat és a víztározókat. Az ENSZ célja az, hogy 2030-ra minden ember hozzájusson a tiszta ivóvízhez, és hozzáférjen a higiénikus szennyvízellátáshoz.

Neked ajánljuk
Özönvízszerű esőzések Ljubljanában Kalifornia: aszály és erdőtüzek után áradások és sárcsuszamlások Ismét heves monszuneső árasztotta el a pakisztáni fővárost Kék Bolygó Podcast: 9 G-vel repülünk Tarjánban is ültettek fákat a településfásítási programon belül
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam