2022. január 18., Piroska
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Régebb óta melegszik a Jeges-tenger, mint eddig hitték

Már a 20. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger az Atlanti-óceánból beáramló magasabb hőmérsékletű és sósabb víz hatására – derült ki egy frissen megjelent tanulmányból. A jelenséget atlantifikációnak nevezték el a tudósok. Ez a folyamat hamarabb kezdődött, mint a műholdakkal dokumentált melegedés.

A Science Advances című tudományos lapban közreadott publikáció az első, amely kimondja, hogy a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán közötti kapcsolat jóval szorosabb, mint ahogyan korábban gondolták. Ez hatással van a sarkvidéki klímára, a Jeges-tenger jegének visszahúzódására, az óceánok vízszintjének globális emelkedésére és a sarki jégtakaró olvadására – részletezte a tengeri mikroorganizmusokban tárolt kémiai információk elemzésén alapuló kutatás eredményeit a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő oldal beszámolója alapján az origo.hu hírportál.

A kutatók 800 éves időintervallumot vizsgáltak. A mért értékek sokáig nagyjából állandónak mutatkoztak, a 20. század elején azonban hirtelen változás következett be Tesi Tommaso, a bolognai sarkvidékkutató intézet szakembere, a tanulmány  társszerzője szerint.

A bevett éghajlati modelljeink nem veszik számításba a múlt század eleji atlantifikációt.

A tengeri jég olvadása magával hozza a levegő hőmérsékletének emelkedését, így az Északi-sarkvidék további melegedését és a permafroszt olvadását (a kép illusztráció) Fotó: Chris Henry fotója az Unsplash-en

A klímaváltozás következtében a világ összes óceánja melegszik, a szintén óceánstátuszt élvező Jeges-tenger azonban mindegyiknél gyorsabban, nagyjából a globális átlag kétszeresével – nyilatkozta Francesco Muschitiello, a Cambridge Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Az atlantifikáció a Jeges-tenger melegedésének egyik fő oka, de a folyamatot megfigyelni képes eszközök, például a műholdak adatai csak 40 évre nyúlnak vissza. 

1900 óta a Jeges-tenger hőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal emelkedett. A tengeri jég olvadása magával hozza a levegő hőmérsékletének emelkedését, így az Északi-sarkvidék további melegedését és a permafroszt olvadását, amely nagy mennyiségű metánt, a szén-dioxidnál jóval károsabb üvegházhatású gázt tárol.

Neked ajánljuk
Hatodik éve dől meg a melegrekord a világ óceánjaiban Szilánkokra törhet a Thwaites, a végítélet napi gleccser Hivatalosan is 38 Celsius-fok az Északi-sarkvidék melegrekordja Részletes „szemétkisokost” tett közzé az MNB A klímaváltozás súlyos károkat okoz az északi-sarkvidéki infrastruktúrában
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam