2022. január 25., Pál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Made in India – Avagy hogyan szennyezik a ruháink a vizeiket?

A Deutsche Welle riportere az indiai Tamil Nadu államban található Tiruppurba utazott, India textilfővárosába, hogy a saját szemével lássa, testközelből tapasztalja meg, milyen hatással van a nyugati konzumizmus az egykor békés település szent folyójának vizére és a folyó vizével táplált életre.

Tiruppur a Noyyal folyó partján fekszik. India textilexportjának mintegy 90 százaléka és kötöttáru-exportjának több mint 50 százaléka származik innen, a legnagyobb európai és amerikai márkák gyártatják a városban a termékeiket. Tiruppur egykoron szent folyója pedig mára annyira elszennyeződött, hogy a sok vegyszertől szó szerint bűzlik és habzik a vize.

Néhány évtizede Tiruppur még mezőgazdaságból éldegélő kis falu volt, a gazdák főként gyapotnövényt termesztettek. Az 1970-es években jelentek meg az első textilgyártók. A farmerek feladták eredeti megélhetésüket, és megkezdődött a környék totális átalakulása. Mára a kis faluból nagyváros lett, a helyi kis és közepes textilgyártók csoportja pedig mintegy 1,5 millió embernek biztosít munkát.

A Noyyal folyó Tiruppurban egy nagyobb eső után, műanyagszeméttel a partján
Fotó: Wikimedia Commons/PJeganathan/CC BY-SA 4.0

Egy 2020-as kutatás szerint a Noyyal vize tele van a gyárakból származó rézzel, ólommal, cinkkel és más karcinogén fémekkel, valamint a városi élet következtében a folyóba kerülő háztartási hulladékkal és műanyagszeméttel. Pedig a Noyyal 180 kilométer hosszan kanyarog, mielőtt a Kaveri folyóba ömlene, és legalább kétmillió embert lát el vízzel.

2011-ben elrendelte a bíróság, hogy a gyártók szennyvíztelepeken kezeljék az üzemeikből származó szennyvizet. Ez sok esetben meg is valósult, de azok, akiknek nincs pénzük a szennyvíz kezelésére, a mai napig a folyóba engedik a szennyezett vizet, persze illegálisan.

Az ügy kapcsán megszólaltatott környezetvédelmi aktivista azonban felhívja rá a  figyelmet, hogy nem ezeknek a szegény helyi gyártóknak kellene a vállukon cipelni a  teljes felelősséget. Etikátlanul ugyanis azok a nagy európai vagy észak-amerikai cégek járnak el, amelyek otthon nem használnák a fehérítés vagy anyagfestés ilyen szennyező eljárásait, Indiában azonban belefér nekik. Ha pedig a vásárlóik felháborodnak, akkor ezek a cégek Bangladesben vagy Vietnámban fognak gyártatni. Mintha ezeken a helyeken minden rendben menne.

Hogyan szennyezik a ruháink a vizeinket? Forrás: DW Planet A/YouTube.com

A Planet A videói a csatorna névjegye szerint sorra veszik a fenntartható világ felé tett lépéseinket, és próbára teszik a klímaváltozással való megküzdésről alkotott bevett elképzeléseinket. 

A fenti videó is az egyike a csatornán szokásos vizsgálódásoknak, ezúttal a felgyorsult divat és a vízszennyezés a téma. Pontosabban az, hogyan szennyezzük azzal a vizeket Indiában, ha itt, Európában megveszünk egy ruhadarabot valamelyik fast fashion márka boltjában. Kié a felelősség, és mit lehet tenni a szennyezés ellen?

Neked ajánljuk
Időzített bombák a part menti szemétlerakók Tornádókkal kísért hózáporok Görögországban Hol tart az EU, és hol Magyarország a megújulók terén? Hamarosan új jegytípusok érkeznek a BKK mobiljegy-applikációjába A tervező, aki szőttesekkel mesél az erdőről
Tovább a forrásra: DW Planet A
Vissza
Hírfolyam