Tűz és víz Jáva szigetén
2021. december 4-én, szombaton kitört a Semeru, Jáva szigetének legmagasabb tűzhányója. Napok óta heves esőzés zajlik a térségben, a vulkánt borító felhőből így váratlanul tűnt fel a piroklaszt-ár, azaz a lefelé gomolygó forró, sebes áradat. A környéken lakóknak nem sok idejük vagy lehetőségük volt menekülni.
A Semeru szanszkrit neve Mahameru, amely nagy hegyet jelent, a hinduk úgy tartják, hogy ez Shiva lakhelye – mutatja be a katasztrófát okozó vulkánt cikke felütésében dr. Harangi Szabolcs, az MTA doktora, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője és az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet intézetigazgatója a telex.hu hírportálon.

A Semeru kráterében az elmúlt hetekben lassan mozgó lávadóm türemkedett ki. Az ilyen kidagadó lávakupacok idővel egyre instabilabbá válnak, mígnem leomlanak, a vulkán oldalán rendkívül gyorsan lefelé mozgó, mindent elsöprő törmelékáradatokat kialakítva. A kőzetdarabokból, vulkáni hamuszemcsékből és gázokból álló áradatokat piroklaszt-árnak nevezik, vulkánkitörések során általában ezek követelik a legtöbb halálos áldozatot – részletezi a vulkanológus.

Helyi szakemberek szerint a Semeru esetében a napok óta szakadó eső is hozzájárult ahhoz, hogy a lávadóm instabillá vált és hirtelen leomlott. A gázokban gazdag magma először kilövellt, de súlya miatt nem tudott a levegőbe emelkedni, hanem a vulkán meredek oldalán száguldott lefelé több mint óránként száz kilométeres sebességgel.

A több száz Celsius-fokos piroklaszt-ár településeken rohant keresztül, több mint százan megsérültek, legalább 17-en meghaltak. A súlyát veszett kitörési hamuoszlop 15 kilométer magasba emelkedett, és sűrű vulkáni hamu is hullott. A szakadó eső sebes iszapárakat indított el. Az iszap nagyobb kőzettömböket is magával sodort, és számos hidat lerombolt, menekülési útvonalakat zárt el.

A kitörés következtében sok falu megsemmisült, a lerombolt házak sártengerben állnak. Több ezer embert kellett kitelepíteni, és sok az eltűnt személy.

A növekvő népesség miatt a vulkáni működés világszerte egyre nagyobb veszélyt jelent, ezért kiemelkedően fontos a vulkanológiai munka – hangsúlyozza dr. Harangi Szabolcs. Csak megfelelő tudással és felkészüléssel lehet ugyanis segítséget nyújtani.