2022. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Összefüggést találtak a járvány miatti lezárások és az extrém esőzések között Kínában

A koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt lezárások és gyárbezárások miatti hirtelen kibocsátáscsökkenés egy nemzetközi kutatócsoport szerint kulcsszerepet játszott abban, hogy a 2020-as nyár rekordmennyiségű csapadékot hozott Kínában, az intenzív esőzések pedig halálos áradásokhoz vezettek.

2020 júniusában és júliusában Kína számos területét sújtotta árvíz.

A kutatók szerint az extrém nyári esőzéseknek nagyjából a harmada írható annak számlájára, hogy az országban az egyik pillanatról a másikra gyakorlatilag nullára zuhant a szén-dioxid-kibocsátás, azt azonban nem tartják valószínűnek, hogy a hosszú távú, tartós kibocsátáscsökkenés is hasonló, katasztrofális következményekkel járna 

– írja a BBC hírportáljának cikke alapján az origo.hu.

A Jangce folyó 1961 óta nem látott annyi nyári esőt, mint 2020-ban, a két hónap csapadékhozama az előző négy évtized átlagához képest 79 százalékos növekedést mutatott. Számos tudományos kutatás vizsgálta a jelenség okait, ezek közé tartozik az is, amelynek az eredményeit a Nature Communications folyóiratban frissen megjelent tanulmány összegezte.

Árvízből mentik az embereket rendőrök a délnyugat-kínai Vancsouban 2020. július 16-án Fotó: MTI/EPA/Featurechina/Cou Mou

E szerint az elmúlt 40 évben Kelet- és Közép-Kínában jelentősen lecsökkent a nyári csapadék mennyisége a légkörben felhalmozódó aeroszol miatt. Az aeroszol vagy szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés, 10 μm alatti részecskeátmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve.

A szálló port alkotó finomszemcsés anyagok a szén vagy más fosszilis üzemanyag elégetésekor keletkeznek, és a légkörben felszaporodva a csapadék mennyiségének csökkenéséhez vezetnek.

A lezárások éppen az ellenkező hatást váltották ki. Az összefüggés azonban nem közvetlen ok-okozati hatáson alapszik, az események egy bonyolultabb láncolatáról van szó.

„Az aeroszol mennyiségének csökkenése miatt melegebb lett a szárazföldön, miközben az üvegházhatású gázok mennyiségének csökkenése hatására az óceán hűlni kezdett, ami megnövelte a szárazföld és a víz közötti nyári hőmérséklet-különbséget” 

– magyarázta Jang Jang, a Nancsingi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője a BBC-nek. „A Dél-kínai-tenger és a Fülöp-szigetek fölött emiatt megnőtt a tengerszinti nyomás, és felerősödtek a Kelet-Kínába nedves levegőt szállító szelek, ami intenzív esőzésekhez vezetett” – részletezte a szakember.

Neked ajánljuk
A harkányi önkormányzat felkészül a csapadékvíz elvezetésére Gyilkos az idei esőszezon Kolumbiában Új óriásszalamandra-fajra bukkantak Kínában (videóval) A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam