2022. május 21., Konstantin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Javítja-e a Balaton vízminőségét a horgászat?

Boros Gergely, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa a 2017 és 2019 közötti időszak adatai alapján azt vizsgálta, hogy a szabadidős horgászattal, a halászattal és a tetemeltávolítással járó tápanyag-kiáramlás tudja-e ellensúlyozni a külső tápanyagterhelést a Balaton esetében.

A kutatás eredményeit bemutató tanulmány az Inland Waters szakfolyóiratban jelent meg.

A halállomány nagy hatással lehet a vízi ökoszisztémákban zajló anyagforgalomra. A halak egyrészt táplálékkeresés közben feltúrják az üledéket, így mobilizálhatják a benne lévő tápanyagokat, illetve anyagcsere-melléktermékeikkel is jelentős mennyiségű tápanyagot bocsáthatnak ki környezetükbe. Másrészt azonban „tápanyagcsapdaként” is működhetnek, mivel viszonylag sok nitrogént és foszfort kötnek meg a testükben – részletezte a kutatással kapcsolatban az origo.hu.

A nitrogén és a foszfor mennyisége pedig alapvetően képes meghatározni az algák szaporodásának mértékét.

Mivel a halak biomasszája nagy mennyiségű nitrogént és foszfort raktároz, így horgászattal és halászattal jelentős tápanyagkivonás érhető el, ami a vízminőség javulását eredményezheti, és részben ellensúlyozhatja a külső tápanyagterhelést.

Horgász a balatonfenyvesi szabadstrandnál egy hosszú expozíciós idővel készült felvételen 2014 áprilisából (A kép illusztráció) Fotó: MTI Fotó/Varga György

Boros Gergely vizsgálatai során arra jutott, hogy a 2017 és 2019 közötti időszakban a nettó haleltávolítás – azaz a haltelepítés és a kifogás különbsége – eredményeként évente átlagosan 3,1 tonna foszfor és 10,2 tonna nitrogén távozott a Balatonból. Ezeket a mennyiségeket célszerű a külső tápanyagterheléshez viszonyítani. Ebből az összehasonlításból kiderül, hogy a haleltávolítás a befolyó vizekkel érkező nitrogénnek átlagosan 1,4 százalékát, a foszfornak pedig a 7,5 százalékát képes ellensúlyozni.

A horgászat, a halászat és a tetemeltávolítás tehát csak mérsékelten képes ellensúlyozni a Balatont érő külső tápanyagterhelést.

A nettó tápanyagmérleg a kifogott, illetve betelepített halak mennyiségén túl függ az etetőanyagok mennyiségétől is. Ezért most azt vizsgálják, mekkora mennyiségű tápanyag kerülhet be a Balatonba éves szinten az etetőanyagokkal – ismertette a BLKI kutatóinak terveit a hírportál.

Neked ajánljuk
A víz és a vízügyi szakemberek megbecsülésére szólított fel Áder János Hogy látja a Balaton jövőjét a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet? Innovációval az északi tájak energetikai átállásáért Rekordmeleget hozott a május Franciaországban Lépésről lépésre halad Japán afelé, hogy valóban az óceánba engedjék a fukusimai szennyvizet
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam