Hogy látja a Balaton jövőjét a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet?
A kutatók több forgatókönyvet is készítettek a Balaton jövőjét illetően a szélsőséges időjárási jelenségeket figyelembe véve. A klímaváltozás okozta hosszú aszályos időszakok miatt jelentős vízszintingadozásra lehet számítani, valamint gyakran lehet majd tartósan alacsony a vízszint – írta az index.hu.
A Balaton vízminőségét azonban alapvetően a mikroszkopikus lebegő algák minősége és mennyisége határozza meg
Az elmúlt húsz évben az algák mennyisége (a-klorofill-koncentráció) a Keszthelyi-medencében két évben (2019 és 2021) haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (75 mikrogramm per liter), de egyik alkalom sem köthető alacsony vízálláshoz. A Siófoki-medence algában jelentősen szegényebb, egyetlen évben sem fordult elő hasonló jelenség. A lebegő mikroszkopikus algák mennyiségét ugyanis a rendelkezésükre álló szervetlen növényi tápelemek, közülük is a foszfor határozza meg – részletezte a BLKI.
A tó nyílt vizében az alacsony vízállás önmagában nem okoz algásodást.
Más, az algaközösségre gyakorolt hatása azonban van a vízállásnak, ami elsősorban a déli parton érvényesül. Alacsony vízállás esetén ugyanis egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál megjelenésével kell számolni a sekély vizes területeken (ez történt 2002 és 2004 között, illetve 2012-ben is).
A BLKI kutatási eredményei szerint a békanyál tömeges előfordulására csak a siófoki vízmérce 50 centiméteres állása alatt kell számítani.
A békanyál ugyan turisztikailag nem éppen vonzó látványosság, de elszaporodása nem szennyezés következménye, és méreganyagokat sem termel.
Mindenesetre az idei szezon végére a vízállás a siófoki vízmérce szerinti nagyjából 70 centiméteres magasságig csökkenhet, így sem a nyílt vízben lebegő algák túlburjánzása, sem a békanyál tömeges elszaporodása nem várható – szögezte le a BLKI.
