2018. június 18., Arnold, Levente
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Klímakvíz – heti kérdés

24. hét 
Évről évre korábban köszönt ránk a túlfogyasztás napja. 2003-ban ez a nap még szeptember 22-ére esett. Ön szerint az elmúlt évben mikor lépte át az emberiség a természeti erőforrások adta lehetőségeket?
23. hét 
Peking levegőminősége káros az egészségre. Egy napos városnézés hány cigaretta elszívásával egyenértékű?
Kínában a népesség 38%-a szív egészségtelen levegőt. Amikor Pekingben a veszélyes kategóriát eléri a légszennyezettség, akkor minden óra ott tartózkodás 20 perccel csökkenti a várható élettartamot.
22. hét 
Melyik állat hasznosítja a legnagyobb hatékonysággal a vizet és más természeti erőforrásokat?
Egy kg fehérjét egy csirke 4800 liter vízből „állít elő”, addig a marhahús 1 kg-os fehérjéjéhez 21.000 liter víz kell. A szöcskének, aminek 8,4 liter víz elegendő ehhez. Nem véletlen, hogy több afrikai országban rendkívül népszerűek a sült rovarok. Pl. a kongói demokratikus köztársaság fővárosában (Kinshasa) egy átlagember 300g hernyót fogyaszt, annak ellenére, hogy kilóra vetítve dupla annyiba kerül, mint a marhahús.
21. hét 
Milyen mértékben emelkedne az óceánok vízszintje 2100-ig, ha nem sikerül tartanunk a +2C alatt tartani a felmelegedést?
Ez az IPCC előrejelzése. Jelenleg 147-216 millió ember él olyan tengerparti helyeken a világban, amelyek 2100-ig valószínűleg víz alá kerülnek. Kína (50 millió ember), Vietnám (23 millió), Japán (12 millió), India (12 millió), Banglades (10 millió)
20. hét 
Milyen mértékben csökkenthető a fűtésszámla, ha télen 23 Celsius fokról 22 fokra csökkentjük a szobahőmérsékletet?
A fűtés energiahatékonyabbá tételében nagy takarékossági potenciál van: Magyarországon 70%-al magasabb a fűtésre fordított energiaigény, mint az EU15 átlaga. Az EU-ban egyébként a teljes energiafogyasztás fele fűtéshez (és hűtéshez) kötődik, és ennek 75%-a fosszilis energiából származik. Ezért a fűtés energiahatékonyságának a javítása a legkézenfekvőbb területe az üvegházgáz csökkentésnek.
19. hét 
Mikor volt a csúcson Magyarország üvegházhatású gázkibocsátása?
Magyarország kibocsátása 1978 óta, amikor dübörgött a szocialista nehézipar - kisebb megszakításokkal – csökkenő trendet mutat. Tavaly az ország kevesebb mint felét bocsátotta ki a 35 évvel korábbinál. Az elkövetkező 35 évben újra egy hasonló mértékű csökkenésre van szükség Magyarországon és a világ legnagyobb kibocsátó országaiban egyaránt.
18. hét 
A szíriai polgárháborút megelőző években óriási aszály sújtotta az országot. Mikor volt korábban ilyen mértékű szárazság Szíriában?
A Nasa március eleji jelentése szerint valószínűleg az elmúlt 900 év legnagyobb aszálya sújtott 2007-10 között, aminek következményei hozzájárultak a szíriai társadalom felrobbanásához. (Fák évgyűrűiből következtetnek erre a 900 évre.) Jelentősen romlik a vízellátás a konfliktus kitörése óta. Sokan nem jutnak tiszta ivóvízhez, a fertőzésekkel, betegségekkel együtt ez fokozza a migrációt. Mindegyik hadban álló fél fegyverként használja a kulcserőforrásokat és célpontként az infrastruktúrát. Mivel a mobilhálózatok többnyire működnek, külön telefonos applikációt is kifejlesztettek arra, hogy hol vannak elérhető kutak.
17. hét 
A parlagfűre hatással lesz-e a klímaváltozás az elkövetkező 35 évben?
Magyarországon a parlagfű komoly közegészségügyi gond. 2050-re a pollenszám legalább megnégyszereződik Európában, de akár 12X-esére is emelkedhet. Jól látszik az előrejelzések térképén, hogy a parlagfű elterjedésének „epicentruma” Magyarország.
16. hét 
Mikor éljük fel a világ olaj, szén és földgáz-készletét?
Ma már az a kérdés, mennyi fosszilis energiaforrás marad a földben. Ezt már az olajipar sem vitatja.
15. hét 
Bangladesben 1 méter tengervízszint-emelkedés a rizsföldek mekkora részét tenné tönkre?
A bangladesi tengerszint-emelkedés közel 200 millió embert fog érinteni. Ők főként belső migránsok lesznek. A tengerszint-emelkedés, a ciklonok a tengerek vizét a folyókba és víztározókba nyomják. Ivóvíz sótartalmának a növekedése magas vérnyomáshoz vezet és növeli a szívinfarktus és egyéb keringési megbetegedések kockázatát. A napi sóbeviteli szükséglet a WHO szerint 2 gramm. A bangladesiek egy nap akár 16 gramm sót is bevihetnek 2 liter víz elfogyasztásával.
14. hét 
Évente milyen nagyságú termőterület válik használhatatlanná a Földön?
Ezt erdők felégetésével és bevonásával „pótolnak”. 1990 óta egy Dél-Afrikányival csökkent a termőterület a világban. A világ élelmiszer-előállításra alkalmas területeinek 33%-át már elveszítettük az elmúlt 40 évben. Ezeken a területeken 50 évbe telik, hogy a felső 2,5cm-es talajréteg újra kialakuljon.
13. hét 
Mikor volt utoljára a jelenleginél 3 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet?
Átlagosan 1,2C-vel magasabb az az elmúlt évek során a hőmérséklet, mint a referenciaként használt 1880 körüli időszak, de volt már csaknem 1,5C-vel melegebb, kiugró hónap is (2016. március). Mérések csak 100-150 évre állnak rendelkezésre, de jó eséllyel 115 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint az elmúlt években. Az utóbbi 200 év legmelegebb évei globális szinten (Magyarországon más a sorrend): 1. 2016, 2. 2015, 3. 2017. A szkeptikusoknak intő jel lehet az is, hogy az elmúlt 17 évben regisztrálták a legmelegebb 16 évet (a 17. az 1998).
12. hét 
Az erdőírtások jelenlegi ütemét alapul véve mekkora erdőterület tűnik el 2050-ra a Földről?
Hiába dekarbonizáljuk az energiarendszert, a gazdaságot, semmit sem fog érni ha az esőerdők irtását nem állítjuk meg. Brazíliában ugyan lassul a kivágások üteme, de pl. a Kongói Demokratikus Köztársaságban vagy Indonéziában nem.
11. hét 
Az erdők rendkívül fontosak a klímaváltozás mérsékelése szempontjából, mert szén-dioxid megkötők és oxigéntermelők. Az elmúlt száz évben az erdővel borított terület nagysága Európában...
Európában található a világ erdeinek negyede. Az erdősültség mértéke itt- szemben más kontinensekkel- növekedett. A XX. század elején rendkívül alacsony szintre esett az erdősültség mértéke. A városokba áramlás révén viszont egyes vidékek elnéptelenedtek, illetve az elhagyatott mezőgazdasági területeket újra elfoglalta az erdő. A pozitív változás annak is köszönhető, hogy az erdőgazdálkodás minőségileg magasabb szintre emelkedett.
10. hét 
Az Európai Bizottság felmérést készített arról, hogy mely országok járnak elől a kerékpár mint klímabarát közlekedési eszköz használatában. Hol használják a biciklit a legnagyobb rendszerességgel Európában?
Az Eurobarometer felmérése szerint egy átlagos napon a magyarok 22%-a használja a kerékpárt közlekedési eszközként, ami 4%-os növekedést jelent 2007 óta. Ugyanezen felmérés szerint a magyarok az autóhasználat tekintetében sereghajtók, csak a magyarok 33%-a autózik egy átlagos napon, szemben az 54%-os EU-s átlaggal.
9. hét 
Magyarországon évente 378 kilogramm hulladékot termelünk fejenként. Ezzel a középmezőnyben vagyunk Európában, ahol az átlag 481 kg. Milyen típusú hulladék kerül leggyakrabban a kukába?
Európában az üvegházhatású gáz kibocsátásáért egy harmad részt a szemétlerakókon keletkező metán a felelős, mivel a metán a tömegéhez képest sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a fölmelegedéshez, mint pl. a szén-dioxid vagy a nitrogén-dioxid. Pedig a biológiailag lebomló hulladéknak nem kellene feltétlenül a szemétlerakóba kerülnie. Számos módon újrahasznosítható lenne a kiskertekben, a mezőgazdaságban vagy a biogáz termelésében.
8. hét 
A vásárlási szokásaink átalakításával is tehetünk a klímaváltozás ellen. Ebben segít az „élelmiszermérföld” számítása. Mire utal a kifejezés?
Minél kisebb az élelmiszer által megtett út a termelőtől a fogyasztóig, annál kevesebb szállításra, tárolásra és csomagolásra van szüksége az adott terméknek. A helyben termelt élelmiszer vásárlásával támogatjuk a helyi közösséget, és magunk is hozzájárulhatunk a klímaváltozás mérsékléséhez. Más államokból érkező zöldségek és gyümölcsök szállítása 4-17-szer több üzemanyag-felhasználást és 5-17-szer több szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint a helyben termesztett áruké.
7. hét 
Közép-Európa éghajlata kiváló lehetőséget nyújt a biomassza széles körű előállításához. A mező- és erdőgazdálkodás melléktermékei, mint a faforgács, fűrészpor, fakéreg, fölhasználhatók nagy hatásfokú, alacsony hamutartalmú, magas fűtőértékű, adagolt fűtőanyag előállításához. Hogy hívják ezt a fűtőanyagot?
Magyarországon az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-át a tűzifa teszi ki, tehát a nagyobb hatásfokkal működő biobrikett sok család fűtési igényét gazdaságosan elégíthetné ki a környezetet jobban kímélve.
6. hét 
Melyik tevékenység jár a legnagyobb energiafelhasználással egy átlagos háztartásban?
A legtöbb energiát otthonaink hűtésére és fűtésére használjuk, Magyarországon az energiafogyasztásunk háromnegyedét teszi ki. Ezt követi a melegvíz előállítása (11%), majd a főzés. A többi tevékenységhez (hűtőszekrény, világítás, mosás) arányaiban alacsonyabb energiafelhasználás kapcsolható. Ezzel együtt kis változtatások révén is, jelentős javulást érhetünk el otthonainkban.
5. hét 
Melyik madár a magyar természetvédelem címerállata?
A hazai természetvédelem címermadara a nagy kócsag, régies nevén nemes kócsag. A karcsú, hófehér madár a XIX. században rendkívül keresett volt. A nászidőszakban növesztett hosszú, fátyolos dísztollait díszítésre használták. A kócsagtoll a magyar ünnepi öltözeteknek, például a díszmagyarnak is elengedhetetlen kelléke volt. A populáció megcsappanása miatt a nagy kócsag az egész kontinensen védett, hazánkban fokozottan védett madárfaj. A többi három felsorolt állat nemzeti parkok címerállata: a daru a Hortobágyi, a foltos szalamandra az Aggteleki, a túzok a Körös-Maros Nemzeti Park címerállata.
4. hét 
Indonézia az őserdők kivágása és felégetése miatt a világ egyik legnagyobb légszennyezője. Az erdőket felváltó ültetvényeken előállított alapanyag az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar szinte valamennyi termékében előfordul. Melyik ültetvényi termékről van szó?
A világ növényiolaj-termelésének 32 százaléka az olajpálmából származik. Indonézia, amely a világ harmadik legnagyobb erdőségének is otthont ad, az erdők felégetésével és a rekord légszennyezés árán növeli az ültetvényeket. Az erdőirtás következménye hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátása. A megkötött CO2 felszabadul és visszajut a levegőbe, felgyorsítva az éghajlatváltozást. Ez állatfajokat is veszélyeztet: a vadonban élő orángutánfajok, a szumátrai orrszarvúk, a szumátrai tigrisek és a kistestű elefántok a kihalás szélére kerültek Indonéziában. 5 millió ember dolgozik a pálmaolaj üzletben.
3. hét 
Az első használható fotovoltaikus cellát 1954-ben fejlesztették ki. Melyik céghez kötődik a találmány?
Az első fotovoltaikus (PV) cellát 1954-ben a Bell Telephone Company kutatói fejlesztették ki, amikor szilikonlapkák fényérzékenységét vizsgálták. Az 1950-es években a PV cellák az USA űrszondáit látták el energiával. Később olyan elektronikai fogyasztási cikkekbe is beépítették, mint a számológépek és karórák. A későbbi fejlesztéseknek köszönhetően az 1990-es évekre már a háztartások és a kis ipari egységek áramigényének fedezésére is alkalmassá váltak a PV cellák. A háztartási méretű áramtermelésben már a világ 80%-án képesek a hálózati árammal versenyképes áron energiát szolgáltatni.
2. hét 
Az alábbiak közül melyik nem megújuló energiaforrás?
Megújulónak nevezzük azt az energiaforrást, amely a természeti folyamatok során vagy állandóan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia stb.). Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) és a nukleáris erőművekben használt urán mennyisége végesnek tekinthető.
1. hét 
Melyik gáz nem járul hozzá az üvegházhatáshoz, és így a globális felmelegedéshez?
Az oxigén nem üvegházhatású gáz, míg a vízgőz a szén-dioxidnál nagyobb mértékben járul hozzá a felmelegedéshez. A metán jelentős üvegházhatású gáz. Főleg az állattartás és a szarvasmarha-tenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáztermelés során, továbbá a hulladéklerakókból kerül ki nagy mennyiségben a légkörbe.
52. hét 
Hány átlagos otthont láthat el energiával egy 2 MW teljesítményű szélturbina?
Az elmúlt évtizedben a szélturbinák használata 25 %-kal nőtt, mégis a világon felhasznált energiának csak a töredékét nyerjük szélből. Pedig még a fejlett, nagy energiafogyasztó országokban is—mint Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok—egy MW teljesítmény 250 háztartás energiaigényét képes fedezni. A legnagyobb szélturbinák akár 600 háztartást is el tudnak látni. Mivel a szélturbinák működési költsége közelít a nullához, a technológiai fejlesztések és a tömeges termelés nyomán felállításuk költsége is rohamosan csökken. Az USA-ban a szélturbinából nyert áram ára már alacsonyabb a szénből előállított áraménál.
51. hét 
Mennyi élelmiszert dob ki egy átlagos magyar háztartás?
Az EU-ban évente 89 millió tonna élelmiszer-hulladék képződik, ami lakosonként 180 kilogrammot jelent. Magyarországon egy főre 200 kg jut, ám ennek jelentős része az élelmiszeripari termelés során keletkezik. Egy-egy családra nagyjából 100 kiló jut: minden magyar háztartás az összes megvásárolt élelem 10 százalékát kidobja, azaz minden tíz család elláthatna élelemmel egy tizenegyediket a kifizetett, de soha el nem fogyasztott élelemből. Családonként évente 50 ezer forintot spórolhatnánk, ha mindig csak annyit vásárolnánk, amennyit megeszünk.
50. hét 
Melyik tevékenység járult hozzá a leginkább a globális klímaváltozáshoz?
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint az energiatermelés több mint negyedrészben felelős a klímaváltozásért. Ezt követi az ipar (19,4%), az erdőgazdálkodás (17.4 %), a mezőgazdaság (13.5%), a közlekedés (13.1%), az építkezések (7.9%), a hulladék és a szennyvíz (2.8%).