2018. augusztus 21., Hajna, Sámuel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Klímakvíz – heti kérdés

33. hét 
Hány nappal volt korábban  2018-ban a túlfogyasztás napja, mint 30 évvel ezelőtt, 1988-ban?
A túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség. Ez a nap 2018-ban augusztus 1-jére esett. 1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-ére, 1988-ban már október 15-ére esett. Húsz évvel ezelőtt szeptember 30-ára használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, tíz évvel ezelőtt pedig ez már augusztus 15-én bekövetkezett.
32. hét 
Csökkent-e Magyarországon a lerakóba kerülő hulladék mennyisége 2009 és 2015 között? Melyik állítás igaz?
Az OECD Magyarországról készült környezeti teljesítmény jelentése szerint 2009-ben az összes hulladék (4,7 millió tonna) 11%-át szelektíven gyűjtöttük, 8%-át elégettük, így 81 % azaz 3,8 millió tonna került lerakásra, 2015-ben az összhulladék volt 3,7 millió tonna, ebből 32%-ot szelektáltunk, 14%-ot égettünk, így 54% azaz kb. 2 millió tonna jutott a lerakókba. Ezen persze még mindig sokat lehet javítani.
31. hét 
Mekkora az éves talajpusztulás mértéke a termőföldekről a Földön?
A Nemzetközi Élelmezésügyi Szervezet (FAO) talajokról szóló 2015-ben készült jelentése szerint a talajpusztulás következtében 25-40 milliárd tonna talaj tűnik el a termőföldek felső rétegből, aminek következtében csökken a termés és a talaj víz- széndioxid és tápanyagszabályozó képessége. Ezáltal 23-42 millió tonna nitrogén- és 15-16 millió foszforvegyület visz magával, ami a vízminőség romlásának a meghatározó oka.
30. hét 
A megújuló energia hasznosítása szempontjából melyik volt a két legtisztább gazdasági nagyhatalom 2017-ben?
Összesen 16 ország büszkélkedhet legalább évi 1000 milliárd dollár bruttó hazai termék (GDP) előállításával, de ezek közül csak kettőben biztosítják megújuló energiaforrások az ipari villamosenergia-igény több mint felét. Ez a kettő Kanada (65%) és Brazília (75%) – ezzel ők érdemelték ki tavaly a két legtisztább gazdasági nagyhatalomnak járó címet.
29. hét 
Mennyi aranyat dobunk ki világszerte az elektronikus hulladékkal?
A kidobott elektronikus eszközökkel együtt – csak aranyból! – az elmúlt évben több mint 500 tonna landolt a szeméttelepeken. Egyes számítások szerint a következő három évben az elektronikus hulladék mennyiségének további 17 százalékos növekedésével kell számolnunk. 
28. hét 
Hányszorosára nőtt a megújulóenergia források kapacitása 2008 óta a Földön?
2008-ban a megújuló energiaforrások szolgáltatták a világ teljes villamosenergia-termelésének 18,5 százalékát, főként vízerőművekből. Az azóta eltelt évtizedben a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint a világ megduplázta a megújuló energiaforrásokat felhasználó kapacitásokat, a 2008-as 1058 gigawattól a tavalyi évben mért 2179 gigawattra. Ebből a növekményből a szélenergia 399, a fotovoltaikus megoldások 375 gigawattal részesültek.
27. hét 
A különböző műanyagok rendkívül lassan bomlanak le a természetben. Az alábbi felsorolásokban melyik a helyes sorrend a lebomlási idő hosszát figyelembe véve, ha a lassabban lebomlókat soroljuk előre?
A különböző műanyagok lebomlási ideje: damil cca. 600év; eldobható pelenka cca. 550év; műanyag palack cca. 450év; műanyag pohár cca. 60év. A közkeletű hagyományos műanyag szatyrok esetében pedig a lebomlási idő 200-tól akár 1000 évig is terjedhet...
26. HÉT 
Milyen állatokat alkalmaznak Portugáliában az erdőtüzek megelőzésére?
Portugáliában többtucatnyi, több száz fős kecskenyáj legel az erdőségekben, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtisztítsa azokat az aljnövényzettől a forró nyár előtt. A kecske közismert erdőpusztító, mindent megeszik, amit ehetőnek érez, különösen a faleveleket szereti, éppen ezért alkalmas az erdőszegélyek tisztogatására.
25. hét 
Hány darab alumíniumdobozt dobunk a hulladékba Magyarországon évente ahelyett, hogy újrahasznosítanánk?
Magyarországon évente a felhasznált mintegy 1 milliárd darab alumínium doboz 41%-a (kb. 6315 tonna, 410 millió db) kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, miközben 50%-a (7585 tonna, 500 millió db) a hulladéklerakók mélyén végzi, további 9%-át (1300 tonna, 80 millió db) pedig a hulladékégetőben égetjük el annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is. 
24. hét 
Évről évre korábban köszönt ránk a túlfogyasztás napja. 2003-ban ez a nap még szeptember 22-ére esett. Ön szerint az elmúlt évben mikor lépte át az emberiség a természeti erőforrások adta lehetőségeket?
A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrás igényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Az elmúlt másfél évtizedben ez az idő több mint másfél hónappal lett rövidebb.
23. hét 
Peking levegőminősége káros az egészségre. Egy napos városnézés hány cigaretta elszívásával egyenértékű?
Kínában a népesség 38%-a szív egészségtelen levegőt. Amikor Pekingben a veszélyes kategóriát eléri a légszennyezettség, akkor minden óra ott tartózkodás 20 perccel csökkenti a várható élettartamot.
22. hét 
Melyik állat hasznosítja a legnagyobb hatékonysággal a vizet és más természeti erőforrásokat?
Egy kg fehérjét egy csirke 4800 liter vízből „állít elő”, addig a marhahús 1 kg-os fehérjéjéhez 21.000 liter víz kell. A szöcskének, aminek 8,4 liter víz elegendő ehhez. Nem véletlen, hogy több afrikai országban rendkívül népszerűek a sült rovarok. Pl. a kongói demokratikus köztársaság fővárosában (Kinshasa) egy átlagember 300g hernyót fogyaszt, annak ellenére, hogy kilóra vetítve dupla annyiba kerül, mint a marhahús.
21. hét 
Milyen mértékben emelkedne az óceánok vízszintje 2100-ig, ha nem sikerül tartanunk a +2C alatt tartani a felmelegedést?
Ez az IPCC előrejelzése. Jelenleg 147-216 millió ember él olyan tengerparti helyeken a világban, amelyek 2100-ig valószínűleg víz alá kerülnek. Kína (50 millió ember), Vietnám (23 millió), Japán (12 millió), India (12 millió), Banglades (10 millió)
20. hét 
Milyen mértékben csökkenthető a fűtésszámla, ha télen 23 Celsius fokról 22 fokra csökkentjük a szobahőmérsékletet?
A fűtés energiahatékonyabbá tételében nagy takarékossági potenciál van: Magyarországon 70%-al magasabb a fűtésre fordított energiaigény, mint az EU15 átlaga. Az EU-ban egyébként a teljes energiafogyasztás fele fűtéshez (és hűtéshez) kötődik, és ennek 75%-a fosszilis energiából származik. Ezért a fűtés energiahatékonyságának a javítása a legkézenfekvőbb területe az üvegházgáz csökkentésnek.
19. hét 
Mikor volt a csúcson Magyarország üvegházhatású gázkibocsátása?
Magyarország kibocsátása 1978 óta, amikor dübörgött a szocialista nehézipar - kisebb megszakításokkal – csökkenő trendet mutat. Tavaly az ország kevesebb mint felét bocsátotta ki a 35 évvel korábbinál. Az elkövetkező 35 évben újra egy hasonló mértékű csökkenésre van szükség Magyarországon és a világ legnagyobb kibocsátó országaiban egyaránt.
18. hét 
A szíriai polgárháborút megelőző években óriási aszály sújtotta az országot. Mikor volt korábban ilyen mértékű szárazság Szíriában?
A Nasa március eleji jelentése szerint valószínűleg az elmúlt 900 év legnagyobb aszálya sújtott 2007-10 között, aminek következményei hozzájárultak a szíriai társadalom felrobbanásához. (Fák évgyűrűiből következtetnek erre a 900 évre.) Jelentősen romlik a vízellátás a konfliktus kitörése óta. Sokan nem jutnak tiszta ivóvízhez, a fertőzésekkel, betegségekkel együtt ez fokozza a migrációt. Mindegyik hadban álló fél fegyverként használja a kulcserőforrásokat és célpontként az infrastruktúrát. Mivel a mobilhálózatok többnyire működnek, külön telefonos applikációt is kifejlesztettek arra, hogy hol vannak elérhető kutak.
17. hét 
A parlagfűre hatással lesz-e a klímaváltozás az elkövetkező 35 évben?
Magyarországon a parlagfű komoly közegészségügyi gond. 2050-re a pollenszám legalább megnégyszereződik Európában, de akár 12X-esére is emelkedhet. Jól látszik az előrejelzések térképén, hogy a parlagfű elterjedésének „epicentruma” Magyarország.
16. hét 
Mikor éljük fel a világ olaj, szén és földgáz-készletét?
Ma már az a kérdés, mennyi fosszilis energiaforrás marad a földben. Ezt már az olajipar sem vitatja.
15. hét 
Bangladesben 1 méter tengervízszint-emelkedés a rizsföldek mekkora részét tenné tönkre?
A bangladesi tengerszint-emelkedés közel 200 millió embert fog érinteni. Ők főként belső migránsok lesznek. A tengerszint-emelkedés, a ciklonok a tengerek vizét a folyókba és víztározókba nyomják. Ivóvíz sótartalmának a növekedése magas vérnyomáshoz vezet és növeli a szívinfarktus és egyéb keringési megbetegedések kockázatát. A napi sóbeviteli szükséglet a WHO szerint 2 gramm. A bangladesiek egy nap akár 16 gramm sót is bevihetnek 2 liter víz elfogyasztásával.
14. hét 
Évente milyen nagyságú termőterület válik használhatatlanná a Földön?
Ezt erdők felégetésével és bevonásával „pótolnak”. 1990 óta egy Dél-Afrikányival csökkent a termőterület a világban. A világ élelmiszer-előállításra alkalmas területeinek 33%-át már elveszítettük az elmúlt 40 évben. Ezeken a területeken 50 évbe telik, hogy a felső 2,5cm-es talajréteg újra kialakuljon.
13. hét 
Mikor volt utoljára a jelenleginél 3 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet?
Átlagosan 1,2C-vel magasabb az az elmúlt évek során a hőmérséklet, mint a referenciaként használt 1880 körüli időszak, de volt már csaknem 1,5C-vel melegebb, kiugró hónap is (2016. március). Mérések csak 100-150 évre állnak rendelkezésre, de jó eséllyel 115 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint az elmúlt években. Az utóbbi 200 év legmelegebb évei globális szinten (Magyarországon más a sorrend): 1. 2016, 2. 2015, 3. 2017. A szkeptikusoknak intő jel lehet az is, hogy az elmúlt 17 évben regisztrálták a legmelegebb 16 évet (a 17. az 1998).
12. hét 
Az erdőírtások jelenlegi ütemét alapul véve mekkora erdőterület tűnik el 2050-ra a Földről?
Hiába dekarbonizáljuk az energiarendszert, a gazdaságot, semmit sem fog érni ha az esőerdők irtását nem állítjuk meg. Brazíliában ugyan lassul a kivágások üteme, de pl. a Kongói Demokratikus Köztársaságban vagy Indonéziában nem.
11. hét 
Az erdők rendkívül fontosak a klímaváltozás mérsékelése szempontjából, mert szén-dioxid megkötők és oxigéntermelők. Az elmúlt száz évben az erdővel borított terület nagysága Európában...
Európában található a világ erdeinek negyede. Az erdősültség mértéke itt- szemben más kontinensekkel- növekedett. A XX. század elején rendkívül alacsony szintre esett az erdősültség mértéke. A városokba áramlás révén viszont egyes vidékek elnéptelenedtek, illetve az elhagyatott mezőgazdasági területeket újra elfoglalta az erdő. A pozitív változás annak is köszönhető, hogy az erdőgazdálkodás minőségileg magasabb szintre emelkedett.
10. hét 
Az Európai Bizottság felmérést készített arról, hogy mely országok járnak elől a kerékpár mint klímabarát közlekedési eszköz használatában. Hol használják a biciklit a legnagyobb rendszerességgel Európában?
Az Eurobarometer felmérése szerint egy átlagos napon a magyarok 22%-a használja a kerékpárt közlekedési eszközként, ami 4%-os növekedést jelent 2007 óta. Ugyanezen felmérés szerint a magyarok az autóhasználat tekintetében sereghajtók, csak a magyarok 33%-a autózik egy átlagos napon, szemben az 54%-os EU-s átlaggal.
9. hét 
Magyarországon évente 378 kilogramm hulladékot termelünk fejenként. Ezzel a középmezőnyben vagyunk Európában, ahol az átlag 481 kg. Milyen típusú hulladék kerül leggyakrabban a kukába?
Európában az üvegházhatású gáz kibocsátásáért egy harmad részt a szemétlerakókon keletkező metán a felelős, mivel a metán a tömegéhez képest sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a fölmelegedéshez, mint pl. a szén-dioxid vagy a nitrogén-dioxid. Pedig a biológiailag lebomló hulladéknak nem kellene feltétlenül a szemétlerakóba kerülnie. Számos módon újrahasznosítható lenne a kiskertekben, a mezőgazdaságban vagy a biogáz termelésében.
8. hét 
A vásárlási szokásaink átalakításával is tehetünk a klímaváltozás ellen. Ebben segít az „élelmiszermérföld” számítása. Mire utal a kifejezés?
Minél kisebb az élelmiszer által megtett út a termelőtől a fogyasztóig, annál kevesebb szállításra, tárolásra és csomagolásra van szüksége az adott terméknek. A helyben termelt élelmiszer vásárlásával támogatjuk a helyi közösséget, és magunk is hozzájárulhatunk a klímaváltozás mérsékléséhez. Más államokból érkező zöldségek és gyümölcsök szállítása 4-17-szer több üzemanyag-felhasználást és 5-17-szer több szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint a helyben termesztett áruké.
7. hét 
Közép-Európa éghajlata kiváló lehetőséget nyújt a biomassza széles körű előállításához. A mező- és erdőgazdálkodás melléktermékei, mint a faforgács, fűrészpor, fakéreg, fölhasználhatók nagy hatásfokú, alacsony hamutartalmú, magas fűtőértékű, adagolt fűtőanyag előállításához. Hogy hívják ezt a fűtőanyagot?
Magyarországon az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-át a tűzifa teszi ki, tehát a nagyobb hatásfokkal működő biobrikett sok család fűtési igényét gazdaságosan elégíthetné ki a környezetet jobban kímélve.
6. hét 
Melyik tevékenység jár a legnagyobb energiafelhasználással egy átlagos háztartásban?
A legtöbb energiát otthonaink hűtésére és fűtésére használjuk, Magyarországon az energiafogyasztásunk háromnegyedét teszi ki. Ezt követi a melegvíz előállítása (11%), majd a főzés. A többi tevékenységhez (hűtőszekrény, világítás, mosás) arányaiban alacsonyabb energiafelhasználás kapcsolható. Ezzel együtt kis változtatások révén is, jelentős javulást érhetünk el otthonainkban.
5. hét 
Melyik madár a magyar természetvédelem címerállata?
A hazai természetvédelem címermadara a nagy kócsag, régies nevén nemes kócsag. A karcsú, hófehér madár a XIX. században rendkívül keresett volt. A nászidőszakban növesztett hosszú, fátyolos dísztollait díszítésre használták. A kócsagtoll a magyar ünnepi öltözeteknek, például a díszmagyarnak is elengedhetetlen kelléke volt. A populáció megcsappanása miatt a nagy kócsag az egész kontinensen védett, hazánkban fokozottan védett madárfaj. A többi három felsorolt állat nemzeti parkok címerállata: a daru a Hortobágyi, a foltos szalamandra az Aggteleki, a túzok a Körös-Maros Nemzeti Park címerállata.
4. hét 
Indonézia az őserdők kivágása és felégetése miatt a világ egyik legnagyobb légszennyezője. Az erdőket felváltó ültetvényeken előállított alapanyag az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar szinte valamennyi termékében előfordul. Melyik ültetvényi termékről van szó?
A világ növényiolaj-termelésének 32 százaléka az olajpálmából származik. Indonézia, amely a világ harmadik legnagyobb erdőségének is otthont ad, az erdők felégetésével és a rekord légszennyezés árán növeli az ültetvényeket. Az erdőirtás következménye hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátása. A megkötött CO2 felszabadul és visszajut a levegőbe, felgyorsítva az éghajlatváltozást. Ez állatfajokat is veszélyeztet: a vadonban élő orángutánfajok, a szumátrai orrszarvúk, a szumátrai tigrisek és a kistestű elefántok a kihalás szélére kerültek Indonéziában. 5 millió ember dolgozik a pálmaolaj üzletben.
3. hét 
Az első használható fotovoltaikus cellát 1954-ben fejlesztették ki. Melyik céghez kötődik a találmány?
Az első fotovoltaikus (PV) cellát 1954-ben a Bell Telephone Company kutatói fejlesztették ki, amikor szilikonlapkák fényérzékenységét vizsgálták. Az 1950-es években a PV cellák az USA űrszondáit látták el energiával. Később olyan elektronikai fogyasztási cikkekbe is beépítették, mint a számológépek és karórák. A későbbi fejlesztéseknek köszönhetően az 1990-es évekre már a háztartások és a kis ipari egységek áramigényének fedezésére is alkalmassá váltak a PV cellák. A háztartási méretű áramtermelésben már a világ 80%-án képesek a hálózati árammal versenyképes áron energiát szolgáltatni.
2. hét 
Az alábbiak közül melyik nem megújuló energiaforrás?
Megújulónak nevezzük azt az energiaforrást, amely a természeti folyamatok során vagy állandóan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia stb.). Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) és a nukleáris erőművekben használt urán mennyisége végesnek tekinthető.
1. hét 
Melyik gáz nem járul hozzá az üvegházhatáshoz, és így a globális felmelegedéshez?
Az oxigén nem üvegházhatású gáz, míg a vízgőz a szén-dioxidnál nagyobb mértékben járul hozzá a felmelegedéshez. A metán jelentős üvegházhatású gáz. Főleg az állattartás és a szarvasmarha-tenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáztermelés során, továbbá a hulladéklerakókból kerül ki nagy mennyiségben a légkörbe.
52. hét 
Hány átlagos otthont láthat el energiával egy 2 MW teljesítményű szélturbina?
Az elmúlt évtizedben a szélturbinák használata 25 %-kal nőtt, mégis a világon felhasznált energiának csak a töredékét nyerjük szélből. Pedig még a fejlett, nagy energiafogyasztó országokban is—mint Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok—egy MW teljesítmény 250 háztartás energiaigényét képes fedezni. A legnagyobb szélturbinák akár 600 háztartást is el tudnak látni. Mivel a szélturbinák működési költsége közelít a nullához, a technológiai fejlesztések és a tömeges termelés nyomán felállításuk költsége is rohamosan csökken. Az USA-ban a szélturbinából nyert áram ára már alacsonyabb a szénből előállított áraménál.
51. hét 
Mennyi élelmiszert dob ki egy átlagos magyar háztartás?
Az EU-ban évente 89 millió tonna élelmiszer-hulladék képződik, ami lakosonként 180 kilogrammot jelent. Magyarországon egy főre 200 kg jut, ám ennek jelentős része az élelmiszeripari termelés során keletkezik. Egy-egy családra nagyjából 100 kiló jut: minden magyar háztartás az összes megvásárolt élelem 10 százalékát kidobja, azaz minden tíz család elláthatna élelemmel egy tizenegyediket a kifizetett, de soha el nem fogyasztott élelemből. Családonként évente 50 ezer forintot spórolhatnánk, ha mindig csak annyit vásárolnánk, amennyit megeszünk.
50. hét 
Melyik tevékenység járult hozzá a leginkább a globális klímaváltozáshoz?
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint az energiatermelés több mint negyedrészben felelős a klímaváltozásért. Ezt követi az ipar (19,4%), az erdőgazdálkodás (17.4 %), a mezőgazdaság (13.5%), a közlekedés (13.1%), az építkezések (7.9%), a hulladék és a szennyvíz (2.8%).