2021. június 23., Zoltán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

„Örökbe fogadta” Veresegyház a helyi színház igazgatóját

Szeretet, önzetlenség, segítség, összefogás – ezek most nem egy színpadi darab hívószavai, noha a főhős nevezetesen éppen egy színházi vezető, akinek a történetét az élet úgy rendezte, hogy akár ezeket a szavakat is kiírhatná a plakátjára.

Venyige Sándor hat éve alapította a Veres 1 Színházat a húszezer lakosú városkában. Most, amikor a járvány miatt előadások és munka nélkül maradtak, közönsége, a bisztrós, látszerész, állatorvos, mindenki úgy érezte, hogy kijár a hála és az együttérzés a városnak oly sokat adó művésznek.

„Ritkán jövök zavarba, az utóbbi időkben azonban többször megtörtént. Először a kedvenc bisztrónk vezetője írta, hogy amíg tart a korlátozás, minden nap(!) vendége vagyok a családommal egy ebédre. Aztán az állatorvos közölte, hogy amíg nincs színház, nem fogad el pénzt. (Mondta ez annak dacára, hogy jól tudja: 4 kutyánk, 3 macskánk és egy nyulunk van itthon.) Ma egy pólóért és a kocsikulcsom elemcseréjéért nem kellett fizetnem. De volt már pékség, illetve piaci árus, ahol hasonló módon „szégyenültem meg”: – Maguknak most nincs bevételük, fogadja ezt el tőlünk…” – osztotta meg Facebook-oldalán a napokban Sándor.

A helyi bisztró vezetője, Blaskó Zsófi szerint fontos, hogy figyelnek az emberek egymásra Fotó: Zsolnai Péter

– 2014-ben a nulláról indultunk, a feleségemmel, Zorgel Enikővel irányítva a színházat a helyi művelődési házban. Azóta viszont 650 előadást, 25 bemutatót tartottunk, szerte az országban összesen 250 ezer nézőnk volt. Ez a városka hálás ezért a színházért, büszkék rá – meséli az igazgató.

Pergő ritmusú próba folyik. Csonka Pici, Kerekes József és vagy fél tucat ismert arc a színpadon és környékén Fotó: Zsolnai Péter

– Nyakunkon a korlátozások, amelyek a színészektől elveszik a játék lehetőségét. Ennek a színháznak 62 fizetett munkatársa van. De talán túléljük úgy, hogy mindenkit meg tudunk tartani. Ezért esik annyira végtelenül jól ez a gesztus, amit most nap mint nap megtapasztalok. Gondolja el, milyen érzés, amikor a közeli bisztróban nem engednek fizetni, vagy bemegyek egy ruhaboltba, persze maszkban, és kérek egy pólót, kelléknek a színházba. 1300 forint, éppen fizettem volna, amikor a boltos megszólal: Művész úr, amikor belépett, nem ismertem meg. Természetesen nem kell fizetnie! Úgy érzem, jó helyre költöztem, itt itthon vagyok. Talán még nem veszett ki a jóság az emberekből.

Ennek a vírusnak egyetlen haszna, hogy ráébresztette az embereket az összefogás erejére

– fogalmazott Venyige Sándor.

Neked ajánljuk
Helyi alapítvány segít a kiskőrösi mentősöknek Egészségügyi felszerelés a református szeretetszolgálatnak Sikeres a yogyakartai terepkísérlet 1 milliárd dolláros összefogás indíthatja be a megújuló befektetéseket a világ elmaradott térségeiben A biogazdálkodás 2050-re egész Európa élelmiszerigényét fedezheti
Tovább a forrásra: blikk.hu
Vissza
Hírfolyam