2021. május 9., Gergely
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Papok a frontvonalban

A Demokrata cikkében Bilau Lothár lelkészeket szólaltat meg, akik a kórházakban gyógyítják a betegek lelkét: igyekeznek megkönnyíteni a küzdelmüket, megőrizni a reményüket, a hitüket, súlyosabb esetekben pedig felkészíteni őket a túlvilági életre.

A cikk felidézi, hogy a koronavírus miatt már több mint egy éve szünetelnek a kórházi istentiszteletek, és mivel látogatási tilalom van érvényben, a kórházlelkészek is csak azokhoz a betegekhez mehetnek be, akiknek a családja vagy ők maguk kérik a látogatást. Ilyenkor maszkot húznak, és kezüket fertőtlenítve lépnek be az intézmény ajtaján, a Covid-osztályokon pedig teljes testet befedő, zárt védőruhát öltenek. Noha így a betegek az arcukat sem látják, mégis nagy igény van rájuk.

– Lelki beszélgetésre sajnos nincsen lehetőség, aki azonban súlyos beteg, attól nem tagadható meg a szentségekre való felkészítés és ellátás. Ezekben az esetekben a klinikák mindig nyitottságot mutatnak – mondja Dohány Zoltán plébános, a Pécsi Egyházmegye Betegek Gyógyítója Kórházlelkészség vezetője.

Dohány Zoltán plébános, a Pécsi Egyházmegye Betegek Gyógyítója Kórházlelkészség vezetője önkéntes segítőkkel Fotó: Demokrata

Önkéntes segítők

Az egyházmegyei kórházlelkészi szolgálatot 2016-ban alapította dr. Udvardy György megyés püspök azzal a céllal, hogy a kórházakban fekvő betegek lelki gondozását és szentségi pasztorációját megszervezze és ellássa. Jelenleg Pécs városának összes klinikáján szolgálnak lelkészek, és az egyházmegye számos kórházában besegítenek, ahol igényt tartanak rájuk. Munkájukat önkéntes beteglátogatók is támogatják, akik békeidőben heti rendszerességgel mennek a betegekhez. 

A cikkben megszólal Tóth László római katolikus pap, a Debrecen-Nyíregyházi Egy­házmegye Kórházlelkészi Szolgálatának munkatársa, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ megbízott lelkésze is.

– Covidos betegeknél előfordult, hogy már nem mutatkoztak az élet rendes jelei, de még lélegeztek, és csupán néhány órájuk volt hátra. De hittem és hiszek benne, hogy még abban az állapotban is tudomásuk van róla, mi zajlik körülöttük. Érzik a jelenlétet, valahogyan hallják az imádságunkat, és hiszem, hogy lélekben kapcsolatba tudunk még kerülni – mondja a lelkész.

A többi között az is kiderül a cikkből, hogy mennyire nehezen dolgozzák fel a családtagok, ha nem lehetnek ott szeretteik betegágyánál, még a végső órákban sem. A kórházlelkész ilyenkor a családtagokat is biztatja, vigasztalja. Az egyéni és családi tragédiák a kórházi dolgozókat is megviselik. A kórház­lelkészség feléjük is nyitott, azonban Dohány Zoltán atya úgy látja, most, a koronavírusos időkben nem tekintik elsődlegesnek, hogy a saját lelkükre figyeljenek.

Neked ajánljuk
Segítség a jászberényi kórház dolgozóinak Önkéntesként segített Ember Márk A természetre is fenyegetést jelent a járványhulladék Hidrogénerőmű a kert végében? – Nincs messze a megoldás Extrém szélsebességű viharokat okoz a klímaváltozás Magyarországon
Tovább a forrásra: demokrata.hu
Vissza
Hírfolyam